13. női Világkupa - érdekes vendéglátás
Tortával és koalával
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: AZ, Nemzeti Sport 2002.12.08
--------------------------------------------------------------------------------
Közös, fárasztó edzés helyett koalák
keresgélése a faágakon, ismerkedés a kengurukkal a pálmák
árnyékában. Voltaképp kellemesebb program, nem vitás. Köszönet
érte az ausztrál szövetségnek, amely a kedden kezdődő 13. női
Világkupa előtt egy hétig vendégül látja a magyar
válogatottat. A módfelett kizsigerelő kiutazás előtt kétkapus
tréningekről szólt a fáma, aztán e hét közepén, immáron a
helyszínen megvilágosodást nyert: a hazaiaknak momentán eszük
ágában sincs Faragó Tamás csapatával gyakorolni, megvannak ők
a mieink nélkül is. Ezek után joggal kérdezheti a kedves
olvasó, akkor mi a csudáért hívták meg az auszik Sós Ildiéket,
miért állják egy hétig a cehet - a választ azonban egyelőre
mindent tudó szövetségi kapitányunknak sem sikerült
megfejtenie ...
Puff neki, annál nagyobb "baj" sohase érjen
egy együttest, hogy a télből a nyárba, a hazai való világból
az álomvilágba repítik! Az ajándékba kapott lehetőséget
mellesleg maradéktalanul aknázza ki az Európa-bajnok
hölgykoszorú: csütörtökön - a Hotel Pagodából a
városközpontban lévő Sebel szállodába költözésnek hála -
vásárlással egybekötött séta szerepelt a programban, rá egy
napra a gyönyörűen hullámzó Indiai-óceánban élvezte a
napsütést, és hallgathatta a parton Faragó sztoryait (hogy
például miként húzták ki anno az őrült sodrásban fejjel a
homokba álló Csapó "Dudit" a tengerfenékből), míg pénteken az
ötcsillagos, csodás állatkertben fényképezkedett. Maximum a
magamutogatást mellőző kis koalamackók lustasága okozhatott
némi bosszúságot a napszemüveges társaságnak, no meg kedvenc
állata, a woombat elrejtőzése Szremkó Krisztinának, amit egy
plüsswoombi megvásárlásával próbált ellensúlyozni centerünk.
Azt hiszem, felesleges a kérdés, hogy ki ne kérne most odahaza
az efféle bosszúságból ...
Mindazonáltal nem csak egyszerű
turistaként teng-leng itt Nyugat-Ausztráliában a csapat, a
napbarnított lányok ugyanis főleg az uszodában, a Challenge
Stadionban tettek szert meglévő színükre. Abban a minden
igényt kielégítő komplexumban, amelybe belépvén a labdát
ellőni készülő, gatyáig kiemelkedő zseni, Kásás Tamás
óriásfotója köszönti az egészséges életmódot szem előtt tartó,
idejéből naponta minimum egy órát úszásra szánó - megtehetik ...
- perthi polgárt. Az 1998-as vizes világbajnokság színhelyén
természetesen minden nap edzést vezényel Faragó, hol a
nyitott, hol a fedett nagymedencében. A kanadaiakkal és a
görögökkel is kétkapuztak már egyet a lányok, ráaádásul
mindkét tréning a tervezett ideig tartott. Nagy szó ez itt,
kérem, hiszen ellenpéldát is találni, nem is egyet. Többek
között az olasz-amerikai és az ausztrál-kanadai
meccsgyakorlatot kellett tíz perc alatt (!) berekeszteni - az
ok: túlzottan vehemens, egymásnak ugró játékosok.
Hiába,
óráról órára fokozódik a feszültség, ahogy közeledik a rajt (a
mieink az Egyesült Államok ellen indítják majd meg remélhető
menetelésüket), úgy vibrál egyre jobban a levegő a
startvonalról kilőni készülő lányok körében. "Nem bánnám, ha
már kezdődne" - mormolta Stieber Mercédesz csapatkapitány,
akinek szavai jól jellemzik mind a nyolc részt vevő együttes
hangulatát. Klasszisunk az első meccsig is talált feladatot
magának: említett Szremkó Krisztinával a láthatatlan Mikulás
szerepét játszotta, és december 6-án az ablakok helyett minden
csapattárs ajtaja elé helyezte el kedves csomagját egy
papírfecnire vésett versikével megspékelve. A Mikulás így, ily
távol a hazától, a 30 fokban sem hagyta cserben a lányokat,
akik szombaton este a Vasas orvosi egyetemen doktorált
kapusának, Horváth Patríciának a 25. születésnapját is
megünnepelték. A torta kifogástalan volt, és ha a játék is
ilyen lesz majd ...
|
FONTOS
