Az első ismert biatlonversenyre 1767-ben két norvég határőr között került sor, alig egy évszázaddal később pedig már lövész- és síegyletek alakultak országszerte. Nem véletlen, hogy 1861-ben az első klubot is Norvégiában alapították. A nemzetközi szövetséget 1948-ban alapították meg, míg az első világbajnokságra a tízéves évfordulón került sor, a helyszín az ausztriai Saalfelden volt. Két évvel később, a Squaw Valley-i téli olimpián már az ötkarikás műsorban is szerepelt a sportág, igaz, csak férfiaknak. 1984-ben a hölgyek világbajnokságon, 1992-től pedig már az olimpián versenghettek. 1993-ban megalakult a Nemzetközi Biatlon Szövetség. A 2002-es játékokon hat egyéni és két váltó számban avatnak bajnokokat, a férfi és a női üldözéses verseny először szerepel a programban.

A versenyzőknek a táv megtétele mellett néha a lőállásban is meg kell csillantaniuk tudásukat. A sífutók csak olyan puskákat használhatnak, amelyeknek kalibere nem haladja meg az 5,6 mm-t. A távok hosszának megfelelően kettő vagy négy alkalommal kell lőni, a lőtávolság 50 méter, a versenyzőknek fekvő testhelyzetben 45 mm, míg álló helyzetben 115 mm átmérőjű célpontra kell leadnia a lövéseket. A hiba minden esetben plusz 150 méteres büntetőkört ér.

Ami a hazai biatlont illeti, az utóbbi évek két menője, Bereczky Brigitta és Panyik János csupán a viadalok második felében tudott végezni, igaz Panyik egyszer egy VK-viadalon tizedikként futott be, sőt Lillehammerben a váltó első embereként az élen adta át a stafétát.

Esélyesek
A hölgyeknél az egyik legnagyobb esélyes a svéd Magdalena Forsberg, aki annak ellenére, hogy öt éve meghatározó egyénisége a női sílövészetnek, még egyetlen téli érmet sem szerzett. 1992-ben még lánykori nevén (Wallin) versenyezve legjobb eredményeként egy 26. helyet tudott felmutatni, míg Lillehammerben Achilles-sérülése miatt nem indult. Naganóban aztán három lövést is tévesztett, nem is végzett előrébb a 14. pozíciónál. Sorozatban öt összetett Világkupa-elsőségét és két világbajnoki aranyát biztosan elcserélné egy olimpiai sikerrel.

A német Uschi Disl sem esélytelen, hiszen minden idők legeredményesebb biatlonistájaként, hat olimpiai éremmel a birtokában indul harcba. 1992 óta minden olimpián legalább egy érmet nyert - legutóbb Naganóban minden fajtából gyűjtött -, amit 11 világbajnoki éremmel (közte két arannyal) spékelt meg.

A férfiaknál a norvég Ole Einar Björndalen az egyik favorit, ő az utóbbi évek legjobb norvég sílövője, amelyet két olimpiai és hat világbajnoki érem, valamint egy összetett Vk-elsőség is bizonyít. Ráadásul Naganóban megnyerte a sprinttávot, azaz címvédőként vághat neki az idei játékoknak. Legnagyobb ellenfele a német Sven Fischer lehet, akitől kétszer már kikapott az összetett Világkupa-sorozatban, és aki 1994-ben és 1998-ben is olimpiai bajnok volt a német váltóval. Kérdés azonban, hogy műtött térdei hogyan bírják a terhelést.

Akik meglepetést okozhatnak
Nők:
Jekatyerina Dafovszka (bolgár), Andrea Nahrgang (amerikai), Corinne Niogret (francia), Olena Petrova (ukrán)
Férfiak:
Frode Andersen (norvég), Halvard Hanevold (norvég), Henrik Forsberg (svéd), Ricco Gross (német), Frank Luck (német), Raphael Poiree (francia), Pavel Rosztovcev (orosz)

Pincési László, SZTÁRSport 2002.02.07