A Schmitt Pál vezette Olimpikonok Világszövetsége erősödik, mindinkább elismertté válik a világ sportjában. Mindennek újabb bizonyítékaként a téli olimpián első alkalommal működik úgynevezett Reunion Center, az olimpikonok találkozóhelye. Atlantában még nem volt túlzottan kedvelt ez a központ, de Sydneyben, az olimpiai játékok ideje alatt több mint négyezer egykori olimpikon talált itt pihenésre, szórakozásra, s alkalmat a barátkozásra. Itt Salt Lake Cityben nem is egy, hanem két ilyen központ működik. Az egyik az olimpiai falu közvetlen közelében, az egyetem területén a NOB, a másik lent a belvárosban, a VISA támogatásával. A krónikás ennek köszönhetően előbb a NOB elnökasszonyával, majd nem sokkal később az elnökkel is találkozhatott.

Az oktatási központ késő délután ünnepi esemény színhelye volt. Katherine Harris, Florida állam bájos miniszterasszonya hivatalosan is bejelentette, hogy a világszövetség, jelentős segítségükkel irodát nyithat a Biltmore Szállóban, Miamiban. A támogatást Schmitt Pál, a világszövetség elnöke köszönte meg, s örömmel nyugtázta, hogy Budapest és Oszaka után újabb földrész városában működik majd irodájuk. Ami hozzájárulhat a szervezet további erősödéséhez.

Az eseményt Anne Rogge, a NOB elnökének felesége is megtisztelte jelenlétével.

- Nem fárasztó az elnök feleségének lenni? - kezdtük a rövid beszélgetést.

- Kicsit fárasztó, sok a kötelezettség, no de a feleségnek mindig, minden körülmények között segítenie kell, a férje mellett a helye.

- Hogy tetszik az olimpia?

- Járom a nagyszerű versenyeket. S látja, alaposan meg is fáztam. Jól berekedtem. De már szinte minden sportág viadalát láttam. Az ismert bonyodalmakat leszámítva nagyszerű a hangulat ezen az olimpián.

- Melyik esemény tetszett a legjobban?

- Talán a sílövőversenyek. A helyszín, a Soldier Hollow remek környezet, csaknem minden az ember szeme előtt zajlik, több versenyüket is végignéztem.

- Sportolt? Vagy esetleg sportol jelenleg is?

- Komolyan sohasem versenyeztem, de sok mindent megpróbáltam, úsztam, teniszeztem, mostanában inkább golfozok.

- Az olimpiai faluban laknak?

- Csak a férjem, bár én is nagyon szerettem volna többet a sportolók között lenni. De Jacques azt mondta, ha a csapatvezetők nem vihették a faluba a feleségüket, akkor az elnök nejével sem tehetnek kivételt.

Két órával később a belvárosi VISA Reunion Centerben a férjet, a NOB elnökét vártuk, aki a nehéz napja ellenére alig néhány perces késéssel érkezett. A bejáratnál a többi olimpikonhoz hasonlóan lefényképezték, mint három olimpián részt vett sportolónak, nyakába akasztották az igazolványt, majd alig talált helyet a nagy ötkarikás zászlón, amit minden látogató aláírt, de azért ő is odakanyarította a nevét. Ezt követően baráti beszélgetésbe kezdett a világszövetség vezetőivel, a lengyel Irena Szewinskával, az ausztrál Herb Elliottal, s a többiekkel, a szép számmal ott tartózkodó olimpikonokkal, akik kényelmes fotelben ültek, vagy éppen sörrel, borral oltották szomjukat, egyszóval kikapcsolódtak.

- Gratulálok Pál, csak így tovább. Minden tekintetben számíthattok támogatásomra, hiszen én is közétek tartozom - mondta Schmitt Pálnak, aki többek között a harmadik regionális iroda megnyitásáról, a VISA-központ napi száz-százötven látogatójáról, a fenti központban elhangzott érdekes előadásokról tájékoztatta a NOB elnökét.

A félórás baráti látogatás végén sikerült szóra bírnunk, s természetesen az orosz tiltakozásról kérdeztük.

- Nézze, a dolgok megoldódnak. Az orosz sport nem hiányozhat az olimpiai mozgalomból. Különben most jövök az "orosz házból", ahol jó hangulatban beszélgettem vezetőkkel, sportolókkal. Biztosra veszem, hogy ott lesznek a záróünnepélyen.

- Hogyan készül Budapestre?

- Természetesen nagy örömmel. A magyar olimpiai mozgalmat hagyományai és a sportolók kiváló eredményei alapján elismerik és tisztelik. Így vagyok ezzel én is, s büszke vagyok, hogy egy ilyen országban ér elsőként az a megtiszteltetés, hogy díszdoktorrá avatnak.

Vad Dezső, Nemzeti Sport 2002.02.24.