Remekül szerepelt a tavalyi, grenoble-i divízió-1-es - korábbi nevén B csoportos - világbajnokságon a magyar válogatott: Kercsó Árpád társulata, többek közt a házigazda franciák legyőzésével a negyedik helyen zárt csoportjában. A sikeren felbuzdulva a hazai szövetség vezérkara - kicsit meglovagolva a rendkívül pozitív sajtóvisszhangot - kidolgozott egy öt évre szóló programot - stílusosan: Öt év az ötkarikáért címmel -, melyben kifejtette, hogyan lehetne elérni, hogy magyar válogatott kijusson a 2006-os torinói téli ötkarikás játékokra.

"A magyar jégkorongsport utoljára 1964-ben szerepelt az olimpián, azóta ezt nem sikerült elérni - kezdődött a MOB-nak elküldött prorgamcsomag. - A világon majdnem mindenhol, de Magyarországon egyértelműen az olimpiákon való szereplésük után ítélik meg a sportágakat, ez alapján kapják a támogatást a kormányzattól, a Magyar Olimpiai Bizottságtól, illetve az Ifjúsági és Sportminisztériumtól, ezek alapján köthetnek előnyösebb szponzori szerződéseket, ez befolyásolja a médiában való megjelenést, és nem utolsósorban a sportot szerető közvéleményt is ezáltal lehet a leghatásosabban bevonni a sportágba."

A fenti, sok igazságot tartalmazó bevezetőre mintegy válaszként a MOB nyilvánosságra hozta a 2002-es sportági támogatásokat: a jégkorongozók kétmillió forintot kaptak - ugyanannyit, mint a baseballozók, a szinkronúszók, az íjászok vagy a hódeszkások...

"Az ötletet a hollandoktól »loptuk« - kezdte Kovács Zoltán, a szövetség főtitkára -, nekik bejött, ugyanis az olimpiai bizottságuk felkarolta a sportágat. A válogatott játékosok havi százötven-kétszáz euró körüli összeget kapnak, a csapatnak pedig fizetik az edzőtáborait, és a nemzetközi tornákat. Emellett segítenek elintézni a kiszemelt külföldi játékosok honosítását."

Kovács hozzátette, ők is valami hasonlót reméltek, ám még válaszra sem méltatták a programunkat. Pedig azzal is beérték volna, ha azt mondják, köszönjük a munkájukat, de nem látunk benne fantáziát.

"Vélhetően belső mulasztás történt, hogy nem reagáltunk a hokisok beadványára - közölte Köpf Károly, a MOB sportigazgatója. - A programjukat azonban nem tudjuk támogatni, hiszen ebben az esetben tulajdonképpen sportágfejlesztési ügyről van szó, ami az ISM kompetenciája, nem a miénk, ugyanis nincsenek meg az anyagi lehetőségeink az effélékhez. Az ISM-nek vannak is hasonló programjai, gondolok itt az atlétikára, a kosárlabdára vagy a labdarúgásra. Egyébként a MOB eredményességi alapon osztja szét támogatását, és a jégkorong nemzetközi szinten nem tud eredményt felmutatni. A téli sportágak közül egyébként a korcsolyázók kapják a legtöbbet, de ők nemzetközi szinten is eredményesnek mondhatók."

Természetesen a hoki is szívesen szállítana komolyabb eredményeket, ám ezekhez legfőképpen nem a szakmai, hanem a létesítményháttér hiányzik. Magyarországon jelenleg három fedett jégpálya található - Szegeden, Székesfehérváron és Dunaújvárosban -, ami még a színvonal szintentartásához is kevés. Éppen ezért fogadták örömmel a jeges sportok kedvelői az ISM jégcsarnokfejlesztési programját, mely alapján 2002 végére négy új csarnokkal bővülne a hazai kínálat.

Csakhogy...

"Jelen állás szerint a hoki csak a majdani újpesti csarnokot használhatja, ugyanis a Kisstadion mellett épülő létesítményben nem lesznek palánkok" - jegyezte meg Kovács.

Pedig a szövetség évadnyitó sajtótájékoztatóján Deutsch Tamás négy leendő fedett hokibázisról beszélt: a sportminiszter szerint az újpesti mellett a debreceni, az új BS-ben lévő és a Kisstadion melletti csarnok is a jégkorong fellendülését szolgálja. Igaz ez még októberben volt...

"Ha nem változik a helyzet, év végére nagy gondban leszünk - folytatta Kovács. - Márciusban ugyanis megkezdődnek az újpesti pálya befedési munkálatai, amelyek legkorábban december végére fejeződnek be. Addigra viszont már lefut az idény fele, és a budapesti hokisok megfelelő jég hiányában mind a Kisstadionba lesznek kényszerítve. Ahol már most is kaotikus állapotok uralkodnak, hiszen a MAC és Ferencváros összes csapata ott készül, és ehhez jönnek még a nők. Hozzájuk csatlakozik még vagy kétszáz újpesti gyerek és a teljes amatőr bajnokság. Nagyjából úgy hat és fél száz játékos."

A 800 millió forintból megépülő új csarnok valóban csak a műkorcsolyázók és a rövid pályás gyorskorcsolyázók felkészülését szolgálja majd, tudtuk meg az ISM-ből.

"Még a tavalyi gyorskorcsolya-világbajnokság során született egy megállapodás a Nemzetközi Korcsolya-szövetséggel, miszerint ha Budapesten felépül egy csak a korcsolyasportot szolgáló létesítmény, akkor az üzemeltetési költségekből az ISU is kiveszi a részét, ráadásul kiépülhet egy közép-európai korcsolya-alközpont is - mondta Juhász Tünde, az ISM sajtószóvivője. - A jégkorongozóknak a Megyeri úton épül a csarnokuk. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy a fejlesztések bizonyos kellemetlenséggel járnak."

Ehhez azért érdemes hozzáfűzni két megjegyzést. Egyrészt azok a "bizonyos kellemetlenségek" azt jelentik, hogy a honi hokiutánpótlás jelentős része a következő bajnokság majd felében nélkülözni kényszerül a jeget, másrészt pedig - ami talán még ennél is érdekesebb -, nem haszontalan idézni Fredi Schmidnek, a Lausanne-ban székelő Nemzetközi Korcsolya-szövetség (ISU) főtitkárának a szavait, aki kérdésünkre elmondta: ők semmiféle budapesti csarnokról nem tudnak, ezzel kapcsolatos pályázat, vagy megkeresés nem érkezett hozzájuk a magyar szövetségtől. Egyébként is - tette hozzá - 56 tagország 76 szervezetével állnak kapcsolatban, s ha akár csak az egyiket is ilyen módon támogatnák, akkor a többiek joggal tartanák a markukat, ezért az üzemeltetési és építési költségek nem tartoznak a profiljukba.

Érdekes...

A jégkorongozókat egyébként nem először lökdösték el a "húsosfazék" mellől: korábban a városligeti műjégpályán felhúzott sátorban sem jutott hely számukra.

Igaz, ott sem volt palánk...

Átdobva a palánkon

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter a jégkorong-szövetség idénynyitó sajtótájékoztatóján a Kisstadion mellett épülő jégcsarnokot, mint a hokisok számára is használható létesítményt említette. Akik ott voltak, bizonyára mindannyian emlékeznek rá, hiszen nem volt az olyan régen. Mivel azonban a jelek szerint ez a néhány hónap arra azért mégiscsak elegendő volt, hogy a hokisok kiszoruljanak a "szentélyből", a kívülálló két dolgot tételezhet fel: vagy a miniszter úr tévedett, és eredetileg sem volt szó arról, hogy ott a jégkorongozók is helyet kapnak (ez esetben nyilván félretájékoztatták...), vagy az azóta eltelt hónapokban változott meg valami. Mert a csarnok épül, s a hírek szerint lesz ott balett-teremtől kezdve szülői melegedőig minden - a korcsolyázóknak ezekre bizonyára szükségük van -, csak éppen palánk nem. Mégpedig a minisztérium szerint azért, mert az üzemeltetési költségekből majdan az ISU is kiveszi a részét, cserébe, hogy oda csak a korcsolyázók mehessenek be.

A nemzetközi szövetség kérése még logikus is lenne, feltéve, ha erről az egészről tudna egyáltalán. Ám mivel - a főtitkár szavai legalábbis ezt támasztják alá - nem ez a helyzet, ezért az ember (mert az ember már csak ilyen...) azonnal elkezd kombinálni és csúnya, rossz dolgokra gondolni. Például olyasmire, hogy közpénzből felépített és közpénzből fenntartott jégcsarnokból (a beruházó a Sportfólió kht., a kivitelező pedig a KÉSZ Kft.) ki vagy kik és milyen jogon szorítják ki az egyik sportágat a másik kárára?

Mi csak kérdezhetünk. Például azt is, ha már így van, nem lenne helyesebb nyíltan megmondani: miért a korcsolyázás a kedvezményezett? Tisztességesebb lenne, mint egy sportágat átdobni a palánkon.

Nemzeti Sport 2002.01.31.