Nyolc-kilenc új, öt-tizenötezer néző fogadására alkalmas sportcsarnokra, további huszonkét egyéb sporthelyszínre, valamint - a meglévők mellé - tizennyolcezer szállodai férőhelyre lenne szükség Budapesten, ha a magyar főváros 2012-ben nyári játékokat rendezne - jelentette ki Bienerth Gusztáv, az olimpia megvalósíthatósági tanulmányát készítő PriceWaterhouseCoopers vezérigazgatója.

A Városházán abból az alkalomból tartottak sajtótájékoztatót, hogy a pénzügyi tanácsadó cég első alkalommal számolt be a február közepe óta tartó munka állásáról az Olimpiai Pályázatot Előkészítő Bizottságnak (OPEB). Mint elhangzott, több mint százan dolgoznak a 390 millió forintért készülő megvalósíthatósági tanulmányon, amelynek alapelve olyan tájékoztatást nyújtani a pályázati szándékról véglegesen határozóknak, hogy azok felelősséggel, az összes anyagi és szakmai szempontot figyelembe véve dönthessenek.

A játékok lehetséges helyszíneivel kapcsolatban a munkacsoport „témavezetőjétől", Molnár Lászlótól megtudtuk, hogy eddig negyvenkét sportlétesítmény föltérképezése történt meg, valamint, hogy öt budapesti, illetve főváros környéki régiónak van esélye az esetleges rendezésre. Ezek közül három úgynevezett olimpiaipark-típusú terület: az egyik az Óbuda, Békásmegyer, Káposztásmegyer tengelyt foglalja magában, a másik Csepelt és Szigetszentmiklóst, a harmadik a „nyugati városkapu"-ra keresztelt övezetet. Elképzelhető azonban, hogy a „városba integrált" olimpia kap elsőbbséget, így a Duna mentén észak-déli vonalban fekvő néhány kerület, vagy - együttesen - Józsefváros, a Ganz-telep és a Vásárváros juthat vendéglátói szerephez. A tanácsadó cégnek július végére kell végeznie az átfogó elemzéssel, s ettől kezdve már „csak" annak eldöntése van hátra, hogy az adatok birtokában Budapest megpályázza-e a tíz év múlva esedékes játékokat.

Amint azt Demszky Gábor főpolgármester, az OPEB társelnöke elmondta, a fővárosnak elemi érdeke a kandidatúra benyújtása, ám az kizárólag akkor támogatható, ha a most készülő tanulmány, úgymond, pozitív eredményre jut. „Alapkérdés, hogy az adófizetők számára vállalhatók-e mindazon terhek, amelyeket a rendezés róna rájuk - fogalmazott Demszky, és hozzátette: - A személyes véleményem az, hogy a kormány, a főváros, a Magyar Olimpiai Bizottság és a parlament döntését követően népszavazást kell tartani az ügyben, mert így minden további politikai tárgyú vita kizárható."

E gondolathoz csatlakozott Deutsch Tamás ügyvezető sportminiszter, aki kijelentette: „Messzemenőkig támogatom a népszavazást, hiszen az olimpia olyan súlyú esemény, amely csak a legszélesebb társadalmi támogatottság esetén vállalható."

Deutsch - a leköszönő kormány tagjaként - elmondta azt is: „végtelen büszkeséggel" tölti el, hogy részese lehetett Budapest olimpiarendezési előkészületeinek. „Mindeddig teljes egyetértésben, viták nélkül dolgoztunk együtt az összes érintettel, és bízom benne, hogy ebben a tekintetben a jövőben sem változik semmi." A tárca ügyvezetője egyben közölte, hogy meghívta a megbeszélésre utódját, a szocialista párti Jánosi Györgyöt is, ám a „leendő" miniszter meghallgatása éppen azokra az órákra esett, amikor az OPEB ülésezett. Így az eszmecserén Jánosi helyett Mesterházy Attila, a sportvezetés majdani politikai államtitkára vett részt.

Az elhangzottak szerint még az idén megszületik a döntés arról, hogy a magyar főváros 2004-ben benyújtja-e pályázatát a 2012-es játékokra. Amennyiben igen, s a budapesti kandidálás túljut az első rostán, az aspirálás összköltsége 16 millió dollárra - mai áron számítva 4,2 milliárd forintra - rúg majd. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2005-ben határoz a játékok helyszínéről.

Népszabadság 2002.05.23.