Az utolsó simítások a Budapest Sportarénában, csütörtökön a nagyközönség is birtokba veheti a létesítményt

A külső tér és épületek megtekintése után végre feltárult a piros székekkel felszerelt lelátó és a küzdőtér. Miközben a sajtó képviselői a valóban impozáns látványt nyújtó Arénát csodálták, a főtervező ismertette az építkezéssel kapcsolatban felmerült technikai problémákat és azok megoldásait. Ezek között említendő, hogy mobil kamera- és tudósítói állások segítik a sajtó munkáját, és az egyes sportágak eltérő fényigényét is pótlólagosan beépített reflektorokkal lehet kielégíteni. Mivel az Aréna egylégterű, nincs kialakítva külön bemelegítőterem: a küzdőtér mellett függönnyel elválasztható 30x65 m-es tér áll a versenyzők rendelkezésére, bár a hangszigetelés még nincs biztosítva a két rész között. A legtöbbet emlegetett problémáról, a nézőtéri rálátásról Skardelli elmondta, hogy ez mintegy háromszáz helyről korlátozott, s a felső szektorok egy részéről az atlétikai pálya külső futóját csak térden felül lehet látni, ám ez minden hasonló jellegű európai csarnok sajátja. Az öltözők körül felmerült korábbi gond is megoldódott, hiszen e célból két nagyobb, száz négyzetméteres és négy kisebb, ötven négyzetméteres helyiséget létesítettek.
A sajtóbejárás után vette kezdetét az ISB kihelyezett ülése, amelyen Szilvásy György, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) közigazgatási államtitkára bejelentette, hogy kiadták a közbenső átvételi igazolást a francia kivitelező cégnek. Ez azt jelenti, hogy a minisztérium átvette az Arénát, és nincs akadálya az ünnepélyes megnyitónak. Az átvételi igazoláshoz csatoltak egy száznál több pontból álló hibajegyzéket, amely rögzíti a kivitelező által az elkövetkezendő hetekben kijavítandó technikai részleteket. A bizottsági ülésen a képviselők egyetértettek abban, hogy az új csarnok inkább multifunkcionális rendezvénycsarnok, mint sportcsarnok, de ezzel együtt is a főváros emblematikus építménye lesz. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy 1999-ben a korábbi BS-ben is csak évi 28 napon rendeztek sporteseményt. Az ülésen több kérdésben is vita bontakozott ki a képviselők között a csarnok építésével, üzemeltetésével s a minisztérium szerepével kapcsolatosan.
A bizottsági ülést követő minisztériumi sajtótájékoztatón Szilvásy lapunk kérdésére elmondta: "A magyar sport évente maximálisan harmincnégy napot kaphat az Arénában a minisztérium közbenjárásával, ezen felül az üzemeltetőtől piaci áron bérelhető a csarnok." Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az Aréna Üzemeltető Rt. által később meghatározandó bérleti díjak megfizethetők lesznek egy-egy sportesemény erejéig a sportszervezetek számára. Ebből egyértelműen látszik, hogy a Budapest Sportcsarnokkal ellentétben az új Aréna nem fog edzéslehetőséget kínálni a különböző sportágak képviselőinek. Számítások szerint ez csaknem hatezer edzésóra kimaradását jelenti, ennyi volt a régi csarnok edzőtermének kapacitása. Ez a régi csarnok leégése óta létező probléma, és eddig a Sportfolió Kht. kezelésében lévő létesítmények segítségével oldották meg. Szilvásy kiemelte, hogy a jövőben ezt a gondot a GYISM új létesítményfejlesztési programjának megvalósításával kívánják orvosolni. Végezetül az sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a csarnok az olimpiai kosárlabdadöntő és rangos tornaversenyek kivételével minden sportág világeseményeinek megrendezésére alkalmas, mind felszereltségét, mind a nézői befogadóképességét tekintve.