Újjáépítési krónika

1999. december 15.: Egy égve maradt gyertya miatt leégett az 1982-ben épített Budapest Sportcsarnok. Az üzemeltetôk nem kötöttek biztosítást a tűzkárra. 2000. május 23.: Az Országgyűlés elfogadta a BS újjáépítésérôl szóló törvényjavaslatot. 2000. november 23.: Az Ifjúsági és Sportminisztérium illetékesei bejelentik, hogy az állam francia Bouygues konzorciummal közösen építi fel a csarnokot. A határidô: 2002. augusztus 31. 2001. február 27.: Megkezdôdik a BS maradványainak lebontása. 2001. július: Döntés születik a BS körüli terület átfogó rekonstrukciójáról. 2001. augusztus 23.: Deutsch Tamás sportminiszter leteszi a készülô Budapest Aréna alapkövét. A módosított átadási határidô: 2002. december 15. 2002. március: Elkészült a vasbeton szerkezet, megtartják a bokréta-ünnepséget. 2002. szeptember: Jánosi György sportminiszter bejelenti, hogy csúszik az elôzetesen ígért december 15-i átadás, az új határidô: 2003. március 15. 2002. november 26.: Esztétikai problémák miatt elkezdik a tetôszerkezet visszabontását.

A napokban felröppent hírek szerint jelenleg nem építik, hanem bontják a csarnokot,
pontosabban annak különleges tetőszerkezetét ...
Ha minden az eredeti tervek szerint alakult volna, akkor Csollány Szilveszter már az augusztus végén átadott új Budapest Arénában szerezte volna meg a hőn áhított világbajnoki aranyérmet. Nos, mint tudjuk, a debreceni Főnix Csarnokban állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Hogy magyar sportoló mikor léphet majd az Aréna küzdőterére, az még egyelőre kérdéses. A jelenlegi helyzet alapján ez csak jövő év március 15. után lesz esedékes. Remélhetőleg ezt már nem követi újabb határidő-módosítás, hiszen az ország egyik legnagyobb beruházása már így is kezd erősen komolytalanná válni. Pedig az újjáépítés iránt a kezdetektől fogva társadalmi és politikai konszenzus mutatkozott, sem a kormányzat, sem a társadalom számára nem lehetett kérdéses, hogy a csarnokra szükség van, a nagyszabású sport- és kulturális eseményeknek a jövőben is méltó teret kell adni.
Az előkészítés, valamint a szerződés megkötése során azonban az egyik leginkább érintett fél, a sportszféra véleményét nem vették igazán figyelembe. Nem csoda, hogy a sportszakemberek nagy része a nemrégiben felmerült sporttechnológiai hiányosságok kapcsán elkönyvelte az újabb csúszást. Ezt a félelmüket erősítette meg az a hír, amely szerint a megrendelő minisztérium esztétikai hiányosságok miatt a már megépített héjréteg visszabontására kötelezte a kivitelező Bouygues Hungária Rt.-t (BH).
Ezzel kapcsolatban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) keretein belül működő Olimpiai Projekt Iroda sajtóreferense, Vajda Tünde elmondta: az ügyben illetékes Görözdi György, a Projekt Iroda főcsoportfőnöke folyamatosan tárgyal a BH képviselőivel a kötbér, valamint az állam számára biztosított napok növelése, illetve rögzítése ügyében. A hét folyamán felmerült esztétikai hibák kapcsán Görözdi - szerkesztőségünknek eljuttatott - közleménye leszögezi: "A hiba kijavítása a Budapest Aréna módosított átadási időpontjáig befejeződik. A javítás költsége a vállalkozót terheli, a megrendelőre semminemű többletköltség nem hárul."
Az Aréna üzemeltetésével kapcsolatban Csillik Zita - a BH által is tulajdonolt - Aréna Üzemeltető Rt szóvivője elmondta, az átadás után húsz évig cégük üzemelteti a csarnokot. Természetesen a fő cél a nyereségesség, ezért az állam rendelkezésére bocsátott - jelenlegi megállapodás szerint - húsz napon kívül az Aréna Rt. szabadon rendelkezik a létesítmény üzemeltetési jogával. Úgy tudjuk, így a legváltozatosabb látványsportok is helyet kapnak majd a csarnokban, minden valószínűség szerint jövőre jet-ski versenynek is helyet adhat a létesítmény. Hogy a sokat emlegetett szörfversenyeknek a csarnok technológiai és műszaki feltételei megfelelnek-e, ezt egyenlőre nem lehet tudni ...
Tudomásunk szerint az átadás után az üzemeltetés minden kötelezettsége az Arénát terheli (például rendezvényeken történő károkozás) és az üzemeltetés költségeit meghaladó bevételek esetén a keletkező nyereség fele-fele arányban oszlik meg az Aréna és a GYISM között. A szerződés megkötésekor 23 milliárd forintban rögzített, az idén hivatalba lépett új sportkormányzat által viszont 40-45 milliárd forintra taksált állami szerepvállalás mértékéről hiteles információk a minisztérium által lefolytatott vizsgálat után várhatóak. Ellenben biztosnak tűnik, hogy a Budapest Aréna adhat helyet a jövő év áprilisi divízió-1-es jégkorong világbajnokságnak, a szeptember végi - kizárólagos olimpiai kvalifikációt biztosító - ritmikus gimnasztika vb-nek, a 2004-es műkorcsolya Európa-bajnokságnak, valamint a felmerült finanszírozási problémák megoldása után esedékes 2004-es fedettpályás atlétikai vb-nek. Az viszont, hogy ezeken kívül az állam által rögzítendő "ingyen napok" közül mennyi illeti majd a sportszférát, az még a jövő zenéje ...