A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2000-ben hozott reformjai érintették a szervezet tisztújító eljárásait, így mindenekelőtt az elnökválasztás rendjét és módját. Korábban az elnöki posztért jelentkezni lehetett például közvetlenül a választásokat megelőző 24 órában is, a jelenleg érvényes szabályzat szerint viszont a tisztségre pályázó NOB-tagoknak ezt legkevesebb száz nappal a szóbanforgó közgy?lés előtt kell hivatalosan megtenniük. A szervezet végrehajtó testülete az elnökségre pályázóknak 2001. április 10-ét jelölte meg határidőnek, az ez után érkező jelentkezések már érvénytelenek.

A NOB idei közgy?lésésére július 12-18. között Moszkvában kerül sor. Egyebek között két meghatározó kérdés szerepel a napirenden: július 13-án arról döntenek, hogy hol rendezik meg a 2008-as nyári olimpiai játékokat, majd 16-án megtudhatjuk, hogy ki veszi át a 21 éves uralkodás után visszavonuló spanyol Juan Antonio Samaranch elnöki tisztét.

A jelentkezési határidő lejártával ugyanaz a rangos mezőny alakult ki, amely megegyezik az előzetes várakozásokkal. Elsőnek, mint ismeretes, berni nagykövetünk, Schmitt Pál jelentette be szándékát még 2000-ben a sydneyi olimpiai játékokat megelőzően. Őt az amerikai Anita DeFrantz követte, aki a NOB dakari végrehajtó testületi ülésének előestéjén tartott sajtótájékoztatón nyilvánította ki elhatározását. A határidő lejárta előtti két hétben aztán felgyorsultak az események, sorrendben előbb a belga Jacques Rogge Brüsszelben, a kanadai Richard Pound Montrealban, majd végül április 3-án a dél-koreai Kim Un Jong tett hasonló bejelentést Monte-Carlóban.

Érdemes szemügyre venni a jelöltek életkorát, foglalkozását és a NOB-ban betöltött jelenlegi pozícióját.

Anita DeFrantz jogász (született: 1952. október 4.), evezésben olimpiai bronzérmes (1976, Montreal, nyolcas); 1986 óta a NOB tagja, 1992-97 között a végrehajtó bizottság tagja, majd a NOB alelnöke, jelenleg Samaranch után az első alelnöki tisztet látja el.

Jacques Rogge ortopédsebész (1942. május 2.), vitorlázásban háromszoros olimpikon (1968, Mexikóváros; 1972, München; 1976, Montreal); 1991-ben lett NOB-tag, 1992-től tagja az orvosi bizottságnak, a sydneyi és athéni játékokat koordináló, felügyelő NOB-bizottság elnöke, s ma is tagja a szervezet 15 tagú végrehajtó testületének.

Richard Pound ügyvéd (1942. március 22.), az 1960-as római olimpiai játékok 100 méteres gyorsúszódöntőjének hatodik helyezettje, a kanadai 4x100 m-es vegyesváltóval negyedik lett; 1978 óta tagja a NOB-nak, a végrehajtó bizottság tagja 1983-91, majd 1996-2000 között, alelnöki pozíciót töltött be 1987-91 és 1996-2000 között, tavaly ő volt az első alelnök, ő helyettesítette Samaranchot az olimpiai játékok ideje alatt, amikor az elnök felesége temetése miatt távozni kényszerült. Jelenleg a marketingbizottság és a NOB által létrehozott Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) elnöke is.

Kim Un Jong (1931. március 19.) országgy?lési képviselő, a koreai testnevelési és sporttanács elnöke, 1993 óta a dél-koreai olimpiai bizottság elnöke. 1986-ban lett a NOB tagja. A Nemzetközi Taekwondo Szövetség elnöke. A NOB végrehajtó bizottságának először 1988-92 között volt tagja, majd 1997-ben visszakerült, és jelenleg is ott tevékenykedik. 1987-től a rádió-televíziós bizottság tagja, 1989-től ennek elnöke. 1986-tól a GAIFS (Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége) elnöke.

Schmitt Pál (1942. május 13.) közgazdász, diplomata, volt madridi, jelenleg berni nagykövetünk. Kétszeres olimpiai bajnok a férfi párbajtőrcsapattal (1968, Mexikóváros; 1972 München). 1989 óta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1983-ban választották NOB-taggá. A szervezet végrehajtó testületének tagja 1991-2000-ig, a testület alelnöke 1995-99 között, első alelnök 1999-ben. Jelenleg a szervezet protokollfőnöke és 2000-től a NOB keretében m?ködő Olimpikonok Világszövetségének elnöke, míg a NOB sport- és környezetvédelmi bizottságának elnöki tisztét 1995 óta tölti be.

A "futók" a különleges rajtvonalnál felsorakoztak, tehát készek a nem mindennapos célért folyó küzdelemre, amely elé rendkívüli várakozással tekint a sportvilág. A NOB etikai bizottsága egyébként külön viselkedési és magatartásbeli szabályokat fektetett le a résztvevők illetve az érintettek számára. A NOB-tagoknak tilos kinyilvánítaniuk például, hogy a jelöltek közül kire szavaznak. A jelöltek, egyebek között, csak korlátozott mértékben utazhatnak, a NOB-tagok nem látogathatják a kandidálókat, a jelöltek pedig nem vehetik igénybe a NOB központi apparátusának szolgáltatásait.

Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2001.04.11.