Kormánygarancia

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában azt mondta, úgy érzi, itt az ideje megpróbálni olyan nagy eseményt Magyarországon megrendezni, mint amilyen egy nyári olimpia. "Ennek óriási gazdasági, lelki és politikai előnyei is vannak a sporton túl. Ez egy hatalmas ország- és városfejlesztési lehetőség" - tette hozzá. A kérdésre, hogy a hétfőn Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek adott szándéknyilatkozata egyúttal kormánygaranciát is jelent-e az esetleges rendezésre, Orbán Viktor ezt válaszolta: "Így van. Magyarország esetében lehetetlen volna olimpiát rendezni a kormány részvétele és garanciája nélkül. Mi több, lehetetlen lenne olimpiát rendezni anélkül, hogy az önkormányzat és az üzleti világ mellett ne jelenne meg jelentős összeggel, programokkal, beruházásokkal maga a kormányzat is."

A miniszterelnök elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere pozitívan reagált az ötletre.

Évente százmilliárdok kellenek

"Az olimpia rendezési jogát mindig az adott városnak kell kérvényeznie, a kormánynak pedig garanciát kell biztosítania hozzá" - mondta Demszky Gábor főpolgármester. A kormányra első lépésben a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése hárul. Ebben felmérnék, hogy miként lehet alkalmassá tenni Budapestet a játékok megrendezésére. Demszky Gábor, a fővárosi közgyűlés által elfogadott fejlesztési tervre hivatkozva 1500 milliárd forintra becsüli az olimpia költségeit. A város ugyanis jelenlegi állapotában nem alkalmas a feladatra. Többek között új metróvonalakra és Duna-hidakra van szükség. A megvalósíthatósági tanulmánynak arra is ki kell térnie, hogy mi lesz az olimpia idejére épített csarnokokkal, hogyan hasznosíthatók azok a szállodák, amelyeket kizárólag a játékokra érkező vendégsereg miatt kell építeni. Demszky Gábor közölte: nem zárkóznak el az ötlettől, részt vennének a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében is, ám az olimpiarendezéshez évente százmilliárdos nagyságrendű beruházásokat kell megvalósítani Budapesten. Ugyanakkor a főpolgármester reményét fejezte ki, hogy "a kormányfő megfontoltan nyilatkozott" az ügyről.

Demszky helyettese, Vajda Pál már kevésbé optimista. A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes "gigantomán álomnak" nevezte Orbán Viktor bejelentését. Vajda szerint ugyanis a fővárosban jelenleg olyan állapotok uralkodnak, akkora az infrastrukturális elmaradottság, hogy Budapest nem hogy olimpia rendezésére, de lassan arra sem alkalmas, hogy "ki lehessen lépni az utcára".

Pénzzel mindent el lehet érni

"Hivatalos megkeresést eddig még nem kaptunk az ügyben" - mondta érdeklődésünkre Szabó István, a budapesti főpolgármesteri hivatal sport ügyosztályának vezetője. "De nagy öröm hallani, hogy a MOB és a kormány ilyen terveket sző, hiszen mindig jó, ha van olyan szándék, amely bármilyen világverseny megrendezését tűzi ki célul. Ám van az emberben némi aggály, hogy meglesz-e mindennek az anyagi fedezete. Azt mindenesetre tapasztalatból tudom, hogy mind a magyar sportszakma, mind Budapest rendelkezik megfelelő számú, hozzáértő szakemberrel ahhoz, hogy az olimpia előkészítésére majdan biztosítandó forrásokat hatékonyan használják fel."

Demszky Gábor főpolgármester keddi közleményében becslésekre hivatkozott, amelyek szerint egy budapesti olimpia megrendezéséhez mintegy 1500 milliárd forint szükséges. Szabó István elmondta, ha azt vesszük alapul, hogy Párizs - a hírek szerint - 22 milliárd frankos (880 milliárd forintos) költségvetéssel rendezné meg a 2008-as játékokat, akkor a budapesti 2012-es költségvetést 1500 milliárdra lehet becsülni. Mivel Párizsnak már van rendkívül modern stadionja, több megfelelő sportcsarnoka, a város közlekedése, úthálózata, repülőterei képesek hatalmas tömegeket fogadni, vagyis gyakorlatilag szinte megvan mindene, ami nálunk hiányzik, és óriási beruházásokat igényel.
Kérdés, hogy 2012-ig át lehet-e egyáltalán alakítani a fővárost ahhoz, hogy egy olimpia házigazdája lehessen. "A pénz nagy úr, igazán nagy összegű beruházásokkal mindent meg lehet csinálni tizenegy év alatt" - mondta erre az ügyosztályvezető.

Kérdés az is, hogy szüksége lenne-e Budapestnek az olimpia után a sok új létesítményre. "Ez már a 2004-es labdarúgó EB-re benyújtott pályázat elkészítése közben is felmerült" - magyarázta Szabó István. "Valószínűleg csak olyan létesítményeket szabad építeni, amelyek sport-, kulturális és közösségi központként tudnak tovább működni, tehát új szerepet tudnának vállalni az olimpia után is."

Nem a sportlétesítmények a legfontosabbak

"Olyan a városnak egy olimpia, mint egy lottóötös" - mondja Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság igazgatója. Hangsúlyozza, hogy egy ilyen eseményt nem szabad a sportra leszűkíteni, mert a világ legjelentősebb gazdasági és kulturális rendezvénye, nem véletlen, hogy 1984 óta mindig városok sora harcol a lebonyolítás jogáért. Az előkészületek munkahelyeket teremtenek, az olimpiai pályázat beadásával beruházások kezdődnek, és jól jár az ország, a város, nyugodtak lehetnek a befektetők, mert biztos a megtérülés. Ily módon az olimpiák - tette hozzá - egy emberöltőre meghatározzák egy-egy város arculatát, infrastruktúráját, életét.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar rendezés gondolata már 1992-ben felvetődött, akkor Horváth Balázs, a sportot felügyelő miniszter azt mondta, Budapestet úgy kell fejleszteni, hogy alkalmas legyen egy olimpia megrendezésére. Ebben a programban nem a stadionok a legfontosabbak, bár kétségtelen, hogy azok is nélkülözhetetlenek. A MOB-igazgató nem érti az olimpiával kapcsolatos szkepticizmust. Mi az, amit nem vagyunk képesek megcsinálni? - kérdez vissza. Egy sor beruházásra mindenképpen szüksége van a városnak, kellenek utak, hidak, szállodák, nagyobb repülőtér, az pedig egyenesen elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy az elmúlt években egyetlen sportlétesítmény sem épült a fővárosban, az európai rangsor végén állunk, és az egész országban nincs olyan futballstadion, amelyben BEK-döntőt lehetne rendezni.

Nem kell attól félni, hogy a sportcsarnokok, stadionok kihasználatlanul állnak majd a játékok után - mondja a korábbi olimpiákon szerzett tapasztalatai alapján Molnár Zoltán -, hiszen a különböző sportágak versenyeit meg lehet rendezni kiállítási csarnokokban, kulturális és kongresszusi központokban, és ezek az épületek a játékok után egytől egyig hasznosíthatók eredeti céljuknak megfelelően. Azt pedig nyilván a fővárosi lakosok is szeretnék, ha percek alatt eljuthatnának Pestről Budára, vagy normális tempóban végighajthatnának a Thököly úton.

Nem szabad kishitűnek lenni - így Molnár Zoltán -, hiszen a 2004-es házigazda, Athén sem volt jobb helyzetben, mint Budapest, amikor jelentkezett az olimpia megrendezésére. Szerinte a városnak és a sportnak is jókor jött a kormány szándéka. Molnár Zoltán biztos abban, hogy a rendezési akarat nem függ a napi politikai érdekektől, mert az olimpia nem osztja meg a közvéleményt, inkább konszenzust teremt.

Hogy mibe kerülne a rendezés, arról a MOB-nak nincsenek adatai. Az igazgató arra figyelmeztet, hogy még az utólagos elszámolásokat is fenntartással kell kezelni, mert kérdés, hogy az olimpiai költségek közé sorolják-e például a reptér bővítését vagy az utak aszfaltozását. Molnár is a 2016-os rendezésre lát reményt, de azért próbálkozni kell, úgy pedig nem szabad beadni egy 2012-es pályázatot, hogy csak a négy évvel későbbi olimpiát akarjuk megkapni. Emlékeztetett arra, hogy a jogot első jelentkezésre nem szokta odaítélni a NOB. Sőt még a nemzetközi szövetségek sem a sokkal kisebb sportrendezvényeket, az atlétikai Európa-bajnokságot is csak második próbálkozásra kapta meg Budapest.

Molnár Zoltán még a Népstadion főigazgatója volt, amikor így kommentálta a pályázat ötletét: álmodni csak nagyot érdemes. És ki ne szeretné azt álmodni - kérdezi -, hogy a következő egy-két évtizedben Budapest igazi világvárossá váljon?

Lobbizás Schmitt mellett?

A bejelentés hallatán lelkesedett, ugyanakkor kételyeinek is hangot adott tegnap Bakonyi Tibor szocialista képviselő, a parlament sportbizottságának tagja. "Ha nem lennék sportőrült, akinek ez lenne az első olimpiája, akkor is örülnöm kellene egy ilyen hír hallatán - mondta a Magyar Hírlapnak-, hiszen szinte fel sem lehet sorolni, mi mindent jelentene az országnak egy olimpia. Már egy futball Európa-bajnokság is meglódítaná a gazdaságot, munkahelyeket teremtene, milliárdokat hozna az idegenforgalom, ráadásul az infrastrukturális beruházások itt maradnának nekünk. Csakhogy egy olimpia manapság gigantikus vállalkozás, s azt is kell nézni, mi van utána. Később mit kezdenénk például a megépített három BS-méretű csarnokkal, a rengeteg szállodával, hiszen úgy vélem, már az is szép lenne, ha lakásnak el tudnánk adni az olimpiai falu és a médiafalu létesítményeit. Arról nem is beszélve, fogalmam nincs, honnan teremtene elő az ország egy-, esetleg másfél billió forintot. Nem szeretnék demagóg lenni, de annak a pénznek ezer helye lenne, és nem csak az egészségügyben, oktatás meg még sokfelé, a sportban is. Éppen most jöttem ki a költségvetési bizottság üléséről, ahol próbáltuk megszavaztatni, hogy a stadionfejlesztési program terhére százötvenmillió forintot csoportosítsanak át a szövetségek működésére, hogy legalább az olimpia évének költségvetésével gazdálkodhassanak, nem sikerült, egy szavazattal elbukott az indítványunk. Pedig haldokolnak a szövetségek. Így aztán azt érzem, hogy a miniszterelnök lausanne-i bejelentése inkább lobbizás volt a magyar jelölt, Schmitt Pál mellett a közelgő NOB-elnökválasztás előtt."

Lebonthatják a sydneyi stadiont

Március 15-én tudta meg a világ, hogy elképzelhető a százmilliók által csodált sydneyi Olimpiai stadion lebontása. A létesítmény a tavalyi nyári játékok nyitó- és záróünnepségének, s az atlétikai versenyeknek adott otthont, s az üzemeltető cég szóvivője úgy nyilatkozott, a 110 ezer férőhelyes arénában nagyon kevés eseményt rendeznek. "Sajnos, a stadion csak veszteséget termel" - mondta akkor. "Ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a fenntartása, évente legalább 40 programra lenne szükség, átlagosan 40 ezer néző előtt. Idén azonban egyelőre csak öt rögbimérkőzés szerepel a műsorban. Ha nem javul a helyzet, akkor nem marad más lehetőségünk, mint a létesítmény lebontása." Az üzemeltetők hosszabb távú együttműködésről tárgyalnak a Swans ausztrálfutball-csapattal, s ha sikerül megegyezni, van remény a stadion megmentésére.

A költségekről később lesz szó

"A Pénzügyminisztériumban még nem készültek számítások egy esetleges magyarországi olimpia rendezésének költségeiről" - nyilatkozta Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette, javaslat még kiforratlan, amint körvonalazódnak a kormányzati elképzelések, akkor a gazdasági és az ifjúsági tárca képviselőivel összeülnek, hogy áttekintsék egy ilyen hatalmas rendezvény költségeit.

A kínaiak kiszámolták

"A bevétel 1,625 milliárd dollár lesz, a kiadások becsült költsége pedig 1,606 milliárd dollár, tehát a nyereségünk összesen 19 millió dollár" - jelentette ki magabiztosan Csiang Hszia-jü, a 2008-as játékok kijelölt elnökhelyettese Pekingben. Kínának szemernyi kétsége sincs afelől, hogy hét év múlva az olimpia házigazdája lesz. Csiang szerint Pekingnek a következő időszakban legalább húsz hatalmas sportlétesítményt kell építenie ahhoz, hogy a 2008-as játékok sikeresek legyenek. "Nem nagy dolog" - mondta Csiang, aki szerint az építés pénzügyi fedezete már meg is van. Peking számára az ország vezetése korábban azt is előírta, hogy évente legalább 30 millió négyzetmétert kell beépítenie.
A NOB a kínai fővárost, valamint Párizst és Torontót egyenrangú esélyesként tartja számon a 2008-as lehetséges házigazdák között. A testület július 13-án szavaz arról, hogy ki lesz a győztes.

Kína minden követ megmozgat. A "három tenor" - Luciano Pavarotti, Placido Domingo és José Carreras - június 23-án tart koncertet Pekingben, a Tiltott Városban. Kína arra számít, hogy az eseményt szerte a világon kétmilliárd ember nézheti meg "élőben". A tenorok mellesleg csak "műsorszámok" lesznek abban a nagyszabású nemzetközi rendezvénysorozatban, amelyet Peking azért szervez, hogy maga mellé állítsa a világ közvéleményét az Olimpiát Kínában! jelszó jegyében.

Magyar Hírlap, 2001.05.24.