Aztán, mondjuk, az angyalföldiek délutánjába belerondított kissé az amúgy ünnepelt Székely Bulcsú előnygólja. A túlvégen Madaras is bevégzett egy fórt, majd a Fradiból hirtelen félkarú óriás lett - már ha óriás volt egyáltalán… Mindenesetre Tóth László Juhász játékvezetővel folytatott egyoldalú diskurzusa rögvest cserés kiállítást ért - ezáltal a vendégek valódi középcsatár nélkül maradtak a derbi nagy részére. Később Létay és Kásás Tamás alakított érdekes páros gyakorlatokat.
A második nekifutás olyan volt, mint az első: egyetlenegy pengeváltás, amúgy úszóverseny és birkózás. Ja, és hazai előnygyakorlás, mert a fórarány a félidőben 6-1 volt a listavezetőnek.
Majdan Varga Zsolt megmutatta, hogy megy ez akcióból is: éppen egy bekk alatt agonizált a sydneyi bajnok, aztán egyetlen kínálkozó megoldásként a vízről húzta be a labdát. Odaát Weszelovszky ágyúzott egyet, s már-már emelkedett a színvonal.
De még hogy! Varga Zsolt megint prezentált egy mesterművet, válaszként meg Létay boronált el gyorsan egy fórt - a dudaszóval egy időben landolt a helyén a Mikasa. Érdekes módon Kásás Zoltánnak nem tetszett annyira…

Nagy küzdelmet hozott a meccs, ezt a kép is sejteti. Székely (sötét sapkában) és Madaras csatája itt és a gólszerzésben is döntetlenül zárult (fotó: Meggyesi Bálint)

A végső fázisnak Vindisch adta meg az alaphangot, a Fradi meg center híján nyöszörgött támadásban. Egyenlő létszámnál legalábbis, mert a fórokkal egész jól dolgoztak a zöldek. Elhárításban meg kiváltképp, és Suti még villant is egyet - egálra álltak ekkor, teljesen igazságosan. A finisben persze győzött a hazai pálya és a nagyobb tudás, de ebből a meccsből kiindulva hosszú együttlétre számíthat a két gárda az elődöntőben. A Fradiban ugyanis mocorog valami - kár, hogy ehhez a felismeréshez egy teljes alapszakasz kellett.

A két mestert Tóth László korai és nagy vihart kavaró partra ültetéséről faggattuk.
- Ez az ítélet alapjában határozta meg a találkozót, mert mi már az ötödik perctől félvállról vettük a mecscset, s ez lett belőle - mondta Kásás Zoltán.
- Ôszintén szólva, maga az ítélet fura volt, de ettől még jól játszottunk. A döntetlent talán megérdemeltünk volna - szomorkodott Csapó Gábor.