Az első negyed az Eisinhower Park uszodáját megtöltő, óriási, a jelentések szerint ezúttal is margitszigeti hangulatot teremtő magyar szurkolók szeme láttára Varga Tamás és Alberto Angelini különversenyévé alakult. A Vasas világbajnoka (de jó leírni ezt a szót: világbajnoka) a mieink harmadik támadását zárta góllal: a kimaradt, Szécsi Zoltán által kivédett olasz emberelőnyt megkontrázva gyönyörűen ejtett Marco Gerini kapujába. Az újabb olasz fórt viszont már Angelini gólra váltotta, ám átellenben ismét érkezett Varga Tamás, előnyből szerzett újra vezetést. A vb-fináléhoz hasonlóan sok kiállítás és kemény csata jellemezte a találkozót. S a vb-fináléhoz hasonlóan Szécsi fantasztikusan őrizte a kaput, nem rajta múlott, hogy Vári Attila sikertelen próbálkozása után Angelini is megduplázta találatainak számát.
A második felvonásban sem változott a derbi forgatókönyve: a triplázó Varga Tamás után újra egyenlítettek az olaszok, ám Kásás Tamás labadszerzését követően Kiss Gergő újfent csapatunkat juttatta vezetéshez. A balkezes Rath is feliratkozott a gólszerzők közé (4-4), majd Kásás percei következtek. Az addig a védekezésben jeleskedő klasszis két emberelőnyt zúdított be kíméletlenül, a két találat között az olaszok fórban csak kapufáig jutottak, így 6-4-re sikerült meglépni.
Nem sokáig maradt a kétfás különbség, hiszen hamarjában három lett belőle! Ugyan az ellenfél pólósai megtanulták a vb-döntő után Madaras Norbert nevét, ugyan sokkal jobban figyeltek rá, balkezesünk így is betalált, tehát 7-4 után kezdődött a tízperces nagyszünet.

A mezôny egyik legjobbja, az immár Világliga-gyôztes Kásás Tamás (szemben) három gólt vágott az olasz válogatott kapujába

Az 5-2-es negyedet aztán egy 4-2-es követte, azaz döntésre vitték a dolgot Kemény Dénes legényei. Különösen a hármat hintő Biros Péter volt elemében (a negyediket Vári lőtte), valamint Szécsi, Szécsi és Szécsi, akinek nem lehet elégszer említeni a nevét. A BVSC kapusa bravúrok sorozatát mutatta be, úgy tűnik, nagyon, de nagyon jól megy neki az olaszok ellen. Emlékezhetünk, Barcelonában is az őrületbe kergette De Crescenzo mester tanítványait - New Yorkban sem volt ez másként! Kollégájának, Gerininek nem ment annyira, le is cserélték…
A show az utolsó negyedben is folytatódott: Szécsi elképesztő bravúrjait követően Kásás, majd Molnár Tamás is túljárt Tempesti eszén, 13-6-ot mutatott az eredményjelző tábla, tombolt a publikum. Az örömjátékot a két olasz gól sem rontotta el, mosolyogva, vidáman várta a dudaszót a csapat. A csapat, amely ismét megkoronáztatott, a csapat, amely 100 ezer amerikai dollárt kasszírozott a VL-aranyért. S nem utolsósorban Kásás Tamásnak (no meg a többieknek természetesen) ez a cím is a birtokába került.

Mestermérleg
Kemény Dénes: - Játékosaim az összes lelki tartalékot elő tudták venni, és nagyon győzni akartak. Az olaszok voltaképpen feladták, amikor négy góllal el tudtunk húzni, ezért lett a vége ennyire sima. Örülök, hogy egy gyönyörű estével tudtuk megajándékozni a magyar szurkolókat.
Paolo de Crescenzo: - Ezúttal nem volt esélyünk a győzelemre.