|
| ||||
|
Nitsovits másodjára elfogadta a BVSC ajánlatát
Ezüstérmes szentesi vízi Molnár A junior női vízilabda Európa-bajnokságon, a portugáliai Louléban a magyar válogatott a második helyen végzett. A csapat egyik legjobbja, házi gólkirálya a Carnex-Szentesi VK tizennyolc esztendős kiválósága, Molnár Anett volt. A szentesiek büszkesége, Molnár Anett kilencévesen kötött örök barátságot a vízzel. Horváth Sándor felügyelete mellett két éven át igyekezett minél jobban megtanulni úszni a ligeti uszoda medencéjében. Amikor a tempózás már elég jól ment, jöhetett kézbe a labda is. Tizenegy éves volt, amikor az előkészítő csoportban jelenlegi csapattársa, a világ- és Európa-bajnok Szremkó Krisztina elkezdte tanítani a sportág alapjaira. Ez dr. Tóth Gyula mesteredző, a női vízilabda atyja munkássága alatt bontakozott ki igazán. ![]() Az edzők közül dr. Tóth Gyula mellett sokat köszönhet Pengő Lászlónak, akinél 16 évesen stabil kezdő játékosa lett az együttesnek, valamint Csányi Lászlónak is. A remek kluberedményekkel párhuzamosan Molnár Anett két évvel ezelőtt már sikeresen szerepelt a válogatottban: a plzeni junior Eb-n ezüstérmet akasztottak a nyakába, múlt év decemberében pedig az ausztráliai junior vb-n a negyedik helyezett csapatnak volt a tagja. Mindkét eseményen jóval fiatalabb volt a korosztályánál. Most jött el az ő ideje. - Úgy utaztunk ki Portugáliába, hogy minimum az első négy között kell végezni - mesélt az elvárásokról. - A csoportmeccseken legyőztük az angolokat, a franciákat és az olaszokat, viszont kikaptunk az oroszoktól, valamint a görögöktől. Az elődöntőbe jutásért csoportharmadikként a másik hatos másodikjával, Hollandiával találkoztunk. A tét óriási volt: ha kikapunk, akkor lemaradunk a jövő évi kanadai világbajnokságról. Nyertünk, méghozzá 7-6-ra, ráadásul három góllal én is hozzájárultam a bravúrhoz. Az elődöntőben sikerült visszavágniuk a mieinknek a csoportküzdelmek alatt elszenvedett vereségért az orosz lányoknak. Milyen érdekes, ismét 7-6 állt az eredményjelzőn. - Pedig számunkra rendkívül rosszul indult a mérkőzés, vetélytársunk már 3-0-ra vezetett. Mégsem ijedtünk meg, nem pánikoltunk be, tudtuk, nincs még veszve semmi. Tetemes hátrányunkat fokozatosan ledolgoztuk, és végül - talán az én duplámnak is köszönhetően - fordítottunk. Nagyszerű közösséget alkottunk, a vízben meg tudtunk volna halni egymásért, bíztunk magunkban, társainkban. És természetesen abban is, hogy majd felállhatunk a dobogó tetejére. Sajnos ez nem sikerült, a fináléban a görögök 9-7-re jobbnak bizonyultak. Pedig a záró, negyedik negyed 6-5-ös magyar vezetéssel indult. - Nem volt szerencsénk. Hiába játszottunk kettős emberelőnyben, nem jött össze a gól. Ha abból a szituációból betalálunk... Most már mindegy. Kikaptunk, én pedig csalódottságot éreztem az öröm mellett. Nagy lehetőséget szalasztottunk el. Még az sem vigasztalt, hogy a döntőben sem adtam alább két gólnál. Anett nem egyedül képviselte a szentesi színeket, a keretben ott volt még Waszlavszki Krisztina is. - Keveset játszott csak, úgy érzem, nem kapott elég lehetőséget a bizonyításra. A folytatás pedig? Rövid távon egy hét pihenés, kikapcsolódás szerepel a tervek között, a Balaton északi partján, a távolabbi jövőt nézve pedig... - A sportkarrieremet tekintve jó lenne néhány éven belül a világ legerősebb bajnokságában, az olaszban pólózni. Azonban még ennél is nagyobb álmom, hogy a magyar válogatott színeiben részt vehessek a 2008-as pekingi olimpián. A tanulást sem kívánom elhanyagolni; jövőre érettségizem a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban, utána megpróbálok felvételt nyerni a szegedi jogi egyetemre. Szerintem igenis összeegyeztethető a sport és a tanulás. Szélpál László, Délmagyarország 2002.07.10. |
![]()
![]() | ||
![]()
![]() |
||
![]()
![]() |
||
![]()
|