FONTOS


 

A vízilabda Európa-bajnokságok története

FÉRFIAK: 1926. Budapest, 1927. Bologna, 1931. Párizs, 1934. Magdeburg, 1938. London, 1947. Monte Carlo, 1950. Bécs, 1954. Torino, 1958. Budapest, 1962. Lipcse, 1966. Utrecht, 1970. Barcelona, 1974. Bécs, 1977. Jönkoping, 1981. Split, 1983. Róma, 1985. Szófia, 1987. Strasbourg, 1989. Bonn, 1991. Athén, 1993. Sheffield, 1995. Bécs, 1997. Sevilla, 1999. Firenze
NŐK: 1985. Oslo, 1987. Strasbourg, 1989. Bonn, 1991. Athén, 1993. Sheffield, 1995. Bécs, 1997. Sevilla, 1999. Prato

FÉRFIAK



1926. BUDAPEST

1. Magyarország
2. Svédország
3. Németország

Az első Európa-bajnokságon a magyar csapat nem tartozott a feltétlenül esélyesek közé, hiszen a '12-es stockholmi olimpián helyezetlenül végzett a magyar társulat, és a párizsi olimpián sem sikerült érmet nyernie a mieinknek, az ötödik helyen zártak. Ám a hazai pálya előnyét élvezve a magyarok végül a négy résztvevő csapatból a legjobbnak bizonyultak.

Komjádi Béla szövetségi kapitány tanítványai magabiztosak voltak, igaz kis híján botrányba fulladt döntőn nyertek 3-2-re. Voltaképpen ők tekinthetők a magyar vízilabda letéteményeseinek. Érdekesség, hogy a svédek ekkor még a világ élvonalához tartoztak, de később eltűntek a palettáról.

A magyar csapat összeállítása:
Barta István, Fazekas Tibor, Homonnai Márton, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértessy József, Wenk János

* * *



1927. BOLOGNA

1. Magyarország
2. Franciaország
3. Belgium

Az első siker után a következő Eb-n sem talált legyőzőre a magyar válogatott. Nem is lehet csodálkozni ezen a tényen, hiszen a csapat gerince ugyanaz maradt, és voltaképpen az ellenfelek is. Még az sem akadályozta meg a csapatot a sikerben, hogy négy nap alatt kellett mind a négy meccsét lejátszania a mieinknek. Az olimpiai bajnok franciák sem tudták megszorítani csapatunkat, így megvédték az első helyet. Ez a diadal sokkal értékesebbnek tekinthető, mint az első.

A magyar csapat összeállítása:
Barta István, Czele István, Fazekas Tibor, Homonnai Márton, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértessy József, Wenk János

* * *



1931. PÁRIZS

1. Magyarország
2. Németország
3. Ausztria

Az olimpián nem sikerült megkoronáznia sikersorozatát a magyar csapatnak, ám a kontinensen ismét a legjobbnak bizonyultak. A csapat a négy évvel ezelőttihez képest kétségkívül erősödött, és nem okozott meglepetést, hogy újra elnyerte az aranyérmet. Lényegében ez a gárda tekinthető az egy évvel később olimpián is diadalmaskodó együttes magjának. A bekként szereplő Ivády Sándorról tudni kell, hogy ő a földművelésügyi miniszter fia, és a háború után Recsken tartották fogva.

A magyar csapat összeállítása:
Barta István, Bozsi Mihály, Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Németh János, Sárkány Miklós, Vértessy József

* * *



1934. MAGDEBURG

1. Magyarország
2. Németország
3. Belgium

Ez a csapat az olimpiai siker után abszolút esélyesnek számított Magdeburgban, és úgy tartották a szakemberek: a hideg vízen kívül nem lehet vetélytársa a mieinknek. A papírforma szerencsére nem borult fel, kimagasló játékkal - emberhátrányból is betaláltak - verték a magyarok a házigazdákat.

A magyar csapat összeállítása:
Bródy György, Brandi Jenő, Bozsi Mihály, Halassy Olivér, Homonnay Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Kutasi György, Németh János, Sárkány Miklós, Vértessy József

* * *



1938. LONDON

1. Magyarország
2. Németország
3. Hollandia

A már kétszeres olimpiai bajnok csapat Londonban sem ismert kegyelmet, és ha már némileg átalakult is - Halassy és Németh maradt hírmondónak -, jelentős veszteségeket játékerőben nem szenvedett, így végül a mieink zsinórban ötödször léphettek a dobogó legfelső fokára. A csapat szövetségi kapitánya ekkor már Ivády volt, és az ő felkészültségének is köszönhető, hogy 35-3-as gólkülönbséggel lett első a csapatunk. Akkor még aligha gondolták, hogy egy ideig nem is lesznek képesek megismételni ez a bravúrt.

A magyar csapat összeállítása:
Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Halassy Olivér, Kávássy Gyula, Kislégi Kálmán, Mezei Ferenc, Mezei István, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tolnay József

* * *



1947. MONTE CARLO

1. Olaszország
2. Svédország
3. Belgium
4. Magyarország

Az ország akkortájt romokban hevert, az uszodát hetekig nem látogathatták legjobbjaink. A korabeli újságok tanúsága szerint főzeléken éltek a hajdani klasszisok, és ebben a sportágban elengedhetetlenül fontos az erő. Kizárólag ünnepnapokon kaptak húst a sportolók, és így igazán nem lehet csodálkozni rajta, hogy az olimpiai bajnok Sárkány Miklós vezette együttes nem tudott feliratkozni az éremszerzők közé. Bár mint a háború vesztesét, a bírók sem kényeztették el tanítványait.

* * *



1950. BÉCS

1. Hollandia
2. Svédország
3. Jugoszlávia

Az Európa-bajnokságok története során ez volt az egyetlen olyan torna, amelyikről hiányzott Magyarország. Történt ugyanis, hogy az eredeti tervek szerint ezt a viadalt Budapest rendezhette volna, ám a háború emléke és közelsége miatt a nemzetközi szövetség Bécsnek adta át a jogot. Tiltakozásul úgy döntöttek a mieink, hogy akkor nem vesznek részt az ausztriai eseményen.

* * *



1954. TORINO

1. Magyarország
2. Jugoszlávia
3. Olaszország

Amit a sors 50-ben elvett a mienktől, azt Torinóban adta vissza illetve előzőleg már Helsinkiben, ahol ismét az olimpia legjobbjai lettek a magyarok. Igaz gólaránnyal, csakúgy, mint Torinóban. Nehezítette a feladatot, hogy a házigazda olaszokat kellett verni, mégpedig 7-1-re. 8-1-re nyertünk. A magyar pólónak voltaképpen ez a csapat a második aranycsapata. Nagyszerű játékosok, kivételes egyéniségek alkották ekkor a csapatot, nem véletlenül voltak évekig veretlenek.

A magyar csapat összeállítása:
Bolvári Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Martin Miklós, Szabó Aladár, id. Szívós István, Vízvári György

* * *



1958. BUDAPEST

1. Magyarország
2. Jugoszlávia
3. Szovjetunió

A melbourne-i győztes olimpia után szinte kötelező volt ezen az erőpróbán elsőnek lenni, már csak a hazai pálya miatt is. Emlékezetes, hogy az ausztráliai olimpián Zádor Ervint megütötték a vízben a szovjetek, vérző fejjel kászálódott ki a medencéből. Ez a kép szerte a világon ismert jelkép lett, hiszen nem sokkal a katonai beavatkozás után került napvilágra. A pesti eseményen nem voltak ehhez hasonló atrocitások, és a disszidálás valamint az eltiltások tizedelte magyar válogatott bizonyítva a magyar póló erejét, felülmúlta az akkorra már nagyhatalom sorba előrelépő szovjet és jugoszláv csapatot.

A magyar csapat összeállítása:
Boros Ottó, Csillag Gábor, Dömötör Zoltán, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Katona András, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Molnár Róbert, Pintér István, Váczi József

* * *



1962. LIPCSE

1. Magyarország
2. Jugoszlávia
3. Szovjetunió

Az újjáalakuló magyar csapat számos ifjú tehetséggel tűnt fel, ilyen például a két egri, Bodnár és Pócsik is, akik az idősebbekkel kiegészülve remek elegyet alkottak. Szükség is volt erre, hiszen feledtetni kellett a római olimpia bronzérmét, amit itthon óriási csalódásként értékeltek a megannyi siker után. A célkitűzések maximálisan sikerültek, és a társulat korántsem érdemtelenül nyert Lipcse után Laky Károly irányításával Tokióban aranyérmet az olimpián.

A magyar csapat összeállítása:
Ambrus Miklós, Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkay László, Gyarmati Dezső, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Konrád II János, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Pócsik Dénes

* * *



1966. UTRECHT

1. Szovjetunió
2. Hollandia
3. Jugoszlávia
5. Magyarország

Az Európa-bajnokságok történetének legrosszabb helyezése volt ez az ötödik, ami azért is különösen fájó, mert a csapat két éve a legjobb volt az ötkarikás játékokon. Igaz, akkor a szerencse is mellettünk állt, most azonban nem.

* * *



1970. BARCELONA

1. Szovjetunió
2. Magyarország
3. Jugoszlávia

Spanyolországban a két éve balszerencsésen alakult olimpia után nem lehetett más az együttes célja, mint a javítás. A szovjetek azonban erősebbnek bizonyultak a mienknél. Mindenesetre az előző Eb kudarcát valamelyest feledtették. Ráadásképpen igazi gyöngyszemek kerültek ekkorra a válogatottba.

A magyar csapat összeállítása:
Bodnár András, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Görgényi István, Gerő Csaba, Kásás Zoltán, Konrád III Ferenc, Sárosi László, Steinmetz János, Szívós István, Wiesner Tamás

* * *



1974. BÉCS

1. Magyarország
2. Szovjetunió
3. Jugoszlávia

A müncheni olimpián - balszerencsés körülmények között - alulmaradtak a mieink a szovjetekkel szemben, ám Bécsben az egyre nagyobb rutint szerző társulatnak sikerült a visszavágás. Akkor már körvonalazódni látszott egy újabb aranycsapat.

A magyar csapat összeállítása:
Bodnár András, Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Faragó Tamás, Görgényi István, Horkai György, Kásás Zoltán, Konrád III Ferenc, Molnár Endre, Sárosi László, Szívós István

* * *



1977. JÖNKOPING

1. Magyarország
2. Jugoszlávia
3. Olaszország

Az olimpiai bajnoki cím birtokában nem is lehetett más elvárás a magyaroktól, mint hogy ameddig csak tudják, megőrizzék a veretlenségüket és folytassák a győzelmi szériát. A csapat nyert is, a szovjetek azonban hullámvölgybe kerültek, hosszú idő után sem az olimpián, sem a kontinensbajnokságon nem kerültek az első háromba.

A magyar csapat összeállítása:
Csapó Gábor, Faragó Tamás, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Magas István, Molnár Endre, Somossy Miklós, Steinmetz János, Sudár Attila, Szívós István, Wolf Péter, Wiesner Tamás

* * *



1981. SPLIT

1. NSZK
2. Szovjetunió
3. Magyarország

Első ízben a nyugatnémetek is bizonyították rátermettségüket. A mieink egy viszonylag új, egyben megfiatalított csapattal a dobogóra állhattak, és ez az eredmény annak tekintetében bír különös értékkel, hogy a házigazdák szégyenszemre érem nélkül zárták az eseményt. Fiatalításra azért határozta el magát a vezetés, mert a moszkvai olimpián nem nyertek.

A magyar csapat összeállítása:
Bors László, Cservenyák Tibor, Fehér András, Gerendás György, Heltai György, Horkai György, Kenéz György, Kiss István, Schmiedt Gábor, Somossy Miklós, Sudár Attila, Varga János

* * *



1983. RÓMA

1. Szovjetunió
2. Magyarország
3. Spanyolország

A házigazdák ezúttal sem jeleskedtek, ellenben a mieink megint felállhattak a dobogóra, a szovjetek azonban ebben az időszakban erősebb alakulatot voltak képesek kiállítani. Akkor aligha gondoltuk, hogy hosszú időn keresztül ez lesz az utolsó érem, amit világversenyen a mieink nyakába akaszthatnak.

A magyar csapat összeállítása:
Bors, Budavári Imre, Csapó Gábor, Cservenyák Tibor, Gerendás György, Horkai György, Kenéz György, Kiss István, Kuncz László, Schmiedt Gábor, Sudár Attila, Tóth Sándor, Varga János

* * *



1985. SZÓFIA

1. Szovjetunió
2. Jugoszlávia
3. NSZK
5. Magyarország

Ez az ötödik helyezést már jókora csalódásként értékelte a hazai közvélemény, pedig akkor még nem is sejthettük, hogy nem egyszeri kisiklásról van szó csupán, hiszen a szűk esztendők korántsem értek véget. A csapat küszködött, és az erejéből ennél többre nem futotta.

* * *



1987. STRASBOURG

1. Szovjetunió
2. Jugoszlávia
3. Olaszország
5. Magyarország

Egy újabb ötödik hely, de azért nem került tragikus megvilágításba ez az eredmény, mert az úszók, Darnyi és Szabó révén igencsak kitettek magukért, bár azt azért már érezni lehetett, hogy a világ élvonala igen messze került tőlünk, és nem kevés időbe telik, amíg behozzuk a lemaradást. Miután a világbajnokságon csupán a kilencedik helyet sikerül elérni a mieinknek, még az a remény is felcsillan, hogy talán megindulhat a szekér.

* * *



1989. BONN

1. NSZK
2. Jugoszlávia
3. Olaszország
9. Magyarország

A totális mélypont. Jóllehet ebben az évben Kásás Zoltán vezetésével egy új szellemű társulat harmadik helyet szerez a Világkupán, de az Eb-re már elfogy az erő, és minden idők legszerényebb teljesítményével egy lelkileg teljesen szétesett csapat a kilencedik helyre fut be úgy, hogy elképesztő vereségeket szenved a későbbi győztes németek ellen. Két gól előnnyel fordulnak az utolsó negyedre, amit növelnek is, ám három góllal veszítenek. A csehszlovákok is Bonnban fricskáznak meg minket, történelmi vereséget mérnek ránk. Ennél csak jobb jöhet.

* * *



1991. ATHÉN

1. Jugoszlávia
2. Spanyolország
3. Szovjetunió
5. Magyarország

Ez az ötödik helyezés önmagában nem mondható rossznak, de ha azt vesszük figyelembe, hogy az év elején Benedekék a harmadikok lettek a perthi vb-n, akkor csalódás ez az eredmény. A csapat azonban biztatóan alakult, noha az olimpián megintcsak nem sikerült érmes helyezést elérni.

* * *



1993. SHEFFIELD

1. Olaszország
2. Magyarország
3. Spanyolország

Húsz év után végre ismét éremnek örvendezhet a sportág. Az olasz hegemóniát azonban nem sikerült megtörnie a mieinknek, de már ennek is örülni kellett, mert biztató volt a csapat játéka, erőben is bírták a terhelést. Horkai György olimpiai bajnokunk ekkor már a kapitány, és úgy látszott, hogy vele fogja a csapat megtenni az áttörést, a nagy elődök nyomába együtt érnek.

A magyar csapat összeállítása:
Benedek Tibor, Dala Tamás, Fodor Rajmund, Gyöngyösi András, Kuna Péter, Lihóczki Károly, Monostori Attila, Nemes Gábor, Németh Zsolt, Péter Imre, Steinmetz Barnabás, Tóth Frank, Tóth László, Vincze Balázs, Varga Zsolt

* * *



1995. BÉCS

1. Olaszország
2. Magyarország
3. Németország

Az igazi áttörés még mindig nem sikerült, ezúttal is az olaszok ellen bizonyultak gyengének Kószék. Azt azonban már túlzás nélkül lehetett állítani: végre tartósan ott vannak a magyarok a világ élvonalában, és mindez nem ment könnyen.

A magyar csapat összeállítása:
Benedek Tibor, Dala Tamás, Fodor Rajmund, Gyöngyösi András, Kásás Tamás, Kósz Zoltán, Kuna Péter, Martz Tamás, Monostori Attila, Németh Zsolt, Tóth Frank, Tóth László, Varga Tamás, Varga Zsolt, Vincze Balázs

* * *



1997. SEVILLA

1. Magyarország
2. Jugoszlávia
3. Oroszország

A nagy áttörés is megszületik az után, hogy váltás történik a szövetségi kapitányi poszton. Heves viták után az Olaszországból hazatért Kemény Dénes veszi át az irányítást, és ezek után már képtelenség kérdőre vonni a rátermettségét. Aki látta a döntőt, soha nem felejti el, hiszen igencsak gólszegény mérkőzést láthattuk, és Kásás Tamás három gólja után 3-2-re nyertünk.

A magyar csapat összeállítása:
Benedek Tibor, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Kovács Zoltán, Martz Tamás, Molnár Tamás, Németh Zsolt, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Tóth Frank, Varga Zsolt, Vári Attila, Vincze Balázs

* * *



1999. FIRENZE

1. Magyarország
2. Horvátország
3. Olaszország

A világbajnokság kudarca után nem lehetett más a cél: javítani az Eb-n. A dolgot nehezítette, hogy Benedek Tibort a viadalt megelőzően doppingvétség miatt eltiltották. A csapat azonban - érte is - nagyszerűen küzdött, és végül, ha nem is simán, de nyert. Ekkor tűnt fel Biros Péter, aki elévülhetetlen érdemeket szerzet a diadalmenetben.

A magyar csapat összeállítása:
Biros Péter, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Kiss Csaba, Kiss Gergely, Kósz Zoltán, Kovács Zoltán, Martz Tamás, Molnár Tamás, Steinmetz Barnabás, Székely Bulcsú, Tóth Frank, Varga Zsolt, Vári Attila, Vincze Balázs

*************************************

NŐK



1985. OSLO

1. Hollandia
2. Magyarország
3. NSZK

Oslóban érkezett el az idő, hogy a női póló kiérdemelje az egyenjogúsítást. A mieink e tekintetben az élen jártak, és végső soron már az első kontinensbajnokságon körvonalazódtak az erőviszonyok. Két válogatott, a holland és a magyar elkezdte közel tízéves harcát a vezető szerep megszerzéséért.

A magyar csapat összeállítása:
Huff Zsuzsa, Várkonyi Gabriella, Dancsa Katalin, Eke Andrea, Justin Viktória, Schaffer Zsuzsa, Gallov Gabriella, Rafael Irén, Ernst Ágnes, Kertész Zsuzsa, Sedlmayer Ildikó, Kókai Ildikó, Dénes Andrea, Miklósfalvi Éva

* * *



1987. STRASBOURG

1. Hollandia
2. Magyarország
3. Franciaország

A felállás ugyanaz, mint Oslóban, a mieinknek megint meg kellett elégednie a második hellyel.

A magyar csapat összeállítása:
Szalkay Orsolya, Dancsa Katalin, Eke Andrea, Rafael Irén, Schillingné Ernst Ágnes, Kertész Zsuzsa, Kókai Ildikó, Vincze Edit, Justin Viktória, Gallov Gabriella, Dénes Andrea, Kiss Dóra, Huff Zsuzsa

* * *



1989. BONN

1. Hollandia
2. Magyarország
3. Franciaország

Hiába fogadkoztak a lányok, ezúttal sem sikerült a dobogó legmagasabb fokára felállniuk.

A magyar csapat összeállítása:
Huff Zsuzsa, Eke Andrea, Vincze Edit, Rafael Irén, Schillingné Ernst Ágnes, Kertész Zsuzsa, Kókai Ildikó, Dancsa Katalin, Stieber Mercédesz, Dénes Andrea, Szalkay Orsolya, Bajusz Andrea

* * *



1991. ATHÉN

1. Magyarország
2. Hollandia
3. Olaszország

Elérkezett a várva vár nagy áttörés. Az athéni Eb-n végre átlépik saját árnyékukat is a lányok, és az elsők lesznek. Természetesen a nagy riválist előzik meg.

A magyar csapat összeállítása:
Szalkay Orsolya, Gruber Laura, Dancsa Katalin, Tóth Noémi, Stieber Mercédesz, Vincze Edit, Takács Ildikó, Rafael Irén, Nagy Katalin, Kertész Zsuzsa, Rónaszéki Ildikó, Kókai Ildikó, Huff Zsuzsa, Szamosi Csilla

* * *



1993. SHEFFIELD

1. Hollandia
2. Oroszország
3. Magyarország

Nagy meglepetésre nem ismétlődik meg a két évvel ezelőtti döntő, mert az egyre dinamikusabban fejlődő oroszok futnak be a második helyre. Csalódás.

A magyar csapat összeállítása:
Szalkay Orsolya, Tóth Gabriella, Dancsa Katalin, Eke Andrea, Stieber Mercédesz, Vincze Edit, Takács Ildikó, Rafael Irén, Nagy Katalin, Kertész Zsuzsa, Rónaszéki Ildikó, Konrád Mária, Szép Brigitta, Tóth Noémi

* * *



1995. BÉCS

1. Olaszország
2. Magyarország
3. Hollandia

Az olasz és a magyar válogatott a 94-es római vb-n is összekerült a fináléban, akkor a mieink a legnagyobb sikert elérve Az elsők lettek. A bécsi döntőben sajnos sikerült a revansvétel, de ekkor úgy látszott, hogy a magyar hölgyek képesek lehetnek arra, hogy továbbra s állandósítsák a helyüket a nemzetközi élmezőnyben. Tévedtünk. Ezek után egyszer sikerült érmet nyerniük. Itt az idő a javításra.

A magyar csapat összeállítása:
Kardos Krisztina, Tóth Gabriella, Eke Andrea, Stieber Mercédesz, Rafael Irén, Szremkó Krisztina, Tóth Noémi, Sipos Edit, Vincze Edit, Rédei Kata, Primász Ágnes, Zantleitner Krisztina, Pelle Anikó, Szép Brigitta

* * *



1997. SEVILLA

1. Olaszország
2. Oroszország
3. Hollandia
5. Magyarország

Az olaszok jelezték, hogy miután a férfi vonalról fokozatosan kiszorulnak a nőknél igyekeznek vezető szerepre törni. A hollandok már csak harmadikok, de ami még ennél is fájóbb, hogy Stieberéknek már igazán esélyük sem volt az éremszerzésre.

* * *



1999. PRATO

1. Olaszország
2. Hollandia
3. Oroszország
4. Magyarország

Nem változott az élmezőny, de ez leginkább azért fájó, hogy már olimpia sportágról beszélhetünk. Nem sikerült az olimpiára sem kijutni, így végül tiszta lapokkal kezdhet újra a szakág. Faragó Tamás vezetésével mindez meg is történik, az eredmény június végére kiderül.

INDEX 2001.05.25.

Férfi válogatott
Női válogatott
VÍZILABDA

LINKEK