Negyeddöntő
MAGYARORSZÁG--OROSZORSZÁG 10--9 (3--3, 2--1, 2--3, 3--2)

8000 néző. V: Margeta (szlovák), Petrovics (jugoszláv)
Gól -- emberelőnyből: 16/7, ill. 10/5

MAGYARORSZÁG: Kósz, Kásás, Kiss G., Benedek 2, Steinmetz B. 1, Molnár T. 1, BIROS 2
CSERE: Varga I Zs., Fodor, VÁRI 3, Székely, Varga T. 1, Szécsi (k.)
Szövetségi kapitány: Kemény Dénes

OROSZORSZÁG: Szmirnov, Zacsev 1, Kozlov, JERISOV 2, Csomakidze 2, Gorskov 1, ZINNUROV 3
CSERE: Balasov, Panfili, Zakirov, Garbuzov, Rekecsinszkij
Szövetségi kapitány: Alekszandr Kabanov

Huhhhhh...

Vári Attila volt csapatunk legeredményesebb játékosa

Legyünk őszinték: nem gondoltuk volna, hogy ilyen nehéz lesz. Oroszország válogatottja az utolsó pillanatokig feszítette a húrt. Elszakítani -- hála a jó istennek -- nem sikerült neki. Még belegondolni is rossz, mit rossz, egyszer?en tragikus, mi lett volna, ha...

Na, de hessegessük is gyorsan el ezt a rémisztő gondolatot, s nézzük, mi történt a meccsen.

A Vasas egykori pólósa, Gorskov az első akcióból vezetéshet juttatta a riválist, de gyorsan jött a válasz. A túloldalon ugyanis Benedek villant, rendesen kipókhálózta a jobb felső sarkot. Igen ám, de a Kabanov-legénység a második támadásából is eredményes volt -- Zinnurov ejtésgóljához a teljes magyar védelem asszisztált. Már ekkor látszott, a sydneyi nem ismétlődhet meg, ezúttal ezerszer keményebb csata vár a mieinkre.

Benedek fölé helyezett, de szerencsére így tett Jerisov is, aki emberelőnyben lőtt fölé! A kezét, ahogy kell, megütötték a mieink... Ami aztán nem sikerült kétszer egymás után előnyben, összejött akcióban. Steinmetz nem teketóriázott sokat, bődületes gól lőtt Szmirnov kapujába.

Az oroszok centere, Csomakidze egymás után háromszor póbálkozott -- utolsó kísérlete járt eredménnyel. Sok kapufa, blokkba lőtt szituáció után érkezett Vári, aki minden dühét beleadta a lövésbe. Sydneyben csavart, ezúttal lőtt. Az eredmény ugyanaz volt.

A második negyedet is a Vasas klasszisa vezette fel, majd hátrányt védekeztünk ki, ám a saját hibánkból 5--3 helyett csakhamar 4--4-et mutatott az eredményjelző: lefordulásunknál Kósz indítása rosszra sikeredett, Biros nem vette észre a mögötte landoló labdát, kénytelen volt aztán visszarántani az oroszt, majd Kásást is kiküldték -- Jerisov nem kegyelmezett. Jött azonban Vári Attila, aki óriási elánnal (és még mindig kötéssel a fülén) játszott, és aki harmadik bombagólját szerezte.

A folytatásban ismét megvolt a lehetőségünk a nagyobb előny kiharcolására, ám Varga Tamás találata után újra megremegtek a kezek. Tapadtak az oroszok, Jerisov 6--4-nél újra megrázta magát, Zacsev egyenlített, sőt Zinnurov ismét betalált Kósz kapujába. Újra vezettek hát az oroszok, kellett, nagyon kellett, hogy a nyolcezer főnyi közönség ?zze-hajtsa a csapatot.

Majd fel is robbant az uszoda, amikor a Molnár Tamás által kiharcolt emberelőnyös helyzetben Kiss Gergő a center kezére varázsolta a labdát, aki "félkész" állapotban (mint ismeretes, a jugoszlávoktól kapott pofonok nem múltak el nyomtalanul Molnáron) is bevágta a ziccert.

Így 7--7-tel kezdődött az utolsó menet. Kószt Szécsi váltotta, bejött már párszor. Most is. Már csak babonából is. Biros góljára Csomakidze válaszolt, telt-múlt az idő, és még mindig egálban voltak a felek. Balasov lövését hárította kapusunk, ám Zinnurov lökete ellen ő is tehetetlen volt. Nagy volt a riadalom, elvégre három perccel a vége előtt ott volt az előny!

A jugoszláv (!) Petrovics azonban adta nekünk sorra a fórokat, Benedek pedig élt a lehetőséggel. Mint ahogy Biros is, aki másfél perccel a vége előtt újra rendet teremtett. Naná, hogy az oroszok is megkapták a sanszot, de nem tudtak élni ezzel. Merthogy mikor máskor, mint a legfontosabb pillanatban állt össze a kapunk előtt a kézerdő, mikor máskor, mint a legfontosabb pillanatban volt kifogástalan a védekezés. Így nagy nehezen, de az oroszokat is kipipálhatjuk, jöhet az elődöntő.

Huhhhhh, de nehéz volt...

MESTERMÉRLEG

Kemény Dénes: -- Megnehezítettük a magunk dolgát. Egy kicsit megint a közönség hatása alá kerültünk, megbeszéltük, az orosz kapusnak lehetőleg laposan és pattintva lőjünk, ehhez képest egy idő után egymást követték a rossz, félmagas kísérletek. Az oroszok jól játszottak, persze könny? nekik: Budapesten nekimenni az olimpiai bajnoknak, nincs benne sok kockázat. Ha kikapnak, papírforma, ha nyernek, mindenki róluk beszél. Ez tette olyan kínkeservessé ezt a mai mérkőzést.

Alekszandr Kabanov: -- A bírókat kell megkérdezni, milyen volt a meccs. Rajtuk múlott minden, ők döntötték el.

Magas feszültség

Hihetetlenül magas hőfokon égtek az oroszok. Amellett, hogy ütöttek, vágtak s nem kímélték a centereinket, néha az idegeiket is elveszítették. Különösen Biros Péter 8--7-et jelentő gólja után keltek ki magukból. Majd fel robbantak, hevesen vitatták, bizony, nem volt bent a labda a kapuban. Ez lett volna a kisebb baj. A mieinkkel is kikezdtek a gól után közvetlenül, Kásást (miért pont őt...?) többen is körbevették. Gyorsan ott termett egy négyzetméteren belül mindkét együttes, félő volt, kisebb bunyó is kialakul. Nos nem alakult ki. A mieink higgadtak voltak. Az oroszok a lefújás után már nem, a középső ujjukat mutatták a bíróknak. Ők tudják...

Óvtak az oroszok, hiába

Megpróbáltak egy utolsó szalmaszálba belekapaszkodni az oroszok, és megóvták a mérkőzést azon az alapon, hogy Biros Péter lécről bevágódó góljánál a labda nem volt bent teljes terjedelmével a gólvonalon túl. Ilyesmi miatt egyébként még nem játszottak újra meccset, ám sportdiplomatánk, Salamon Ferenc biztos, ami biztos, ellátogatott a Magyar Televízió helyszínen berendezett stúdiójába, ahol a technikusok gyorsan kikeresték neki az inkriminált helyzetet. Nos a lassításon tisztán látszik, hogy már a lepattanó labda is "gyanús" helyen lebeg a vízen, ám Szmirnov még beljebb is tolja, azaz Salamon doktor mosolyogva távozott: "Ha vita alakulna ki, csak áthoznám ide a bizottság tagjait."

Vizesmenü

Férfiak, a 11. helyért: Franciaország--Románia 12. A 9. helyért: Hollandia--Németország 13.30. Az 5--8. helyért: Spanyolország--Szlovákia 15. Oroszország--Görögország 16.30. Elődöntők: Horvátország--Jugoszlávia 20. Magyarország--Olaszország 21.30

Fergeteges horvát nyitány és továbbjutás a spanyolok ellen

A szlovákok megizzasztották a plávikat

Ahogy azt a legjobb angol középiskolákban tanítják: legyen a hölgyeké az elsőbbség. Már csak azért is, mert a másik női elődöntő arról hivatott dönteni, melyik együttes lesz az oroszokat legy?rő magyar csapat ellenfele a fináléban.

Nos, az olaszok sok kétséget nem hagytak afelől, hogy ők a jobbak, már-már megalázó csapást mértek a görögökre. A vége úgy lett 7--1, hogy a harmatos hellének csupán a harmadik negyedben dobták első góljukat. Márpedig így felettébb nehéz meccset, főleg Európa-bajnoki elődöntőt nyerni...

A csütöröki nap krónikájához tartozik még, hogy a margitszigeti kontinensviadalon nagy csalódást okozó holland hölgykoszrorú végül az ötödik helyen zárt, miután a helyosztón 10--9-re verte Spanyolországot. A németalföldi asszonyok és lányok vigasza: győzelmükkel kvalifikálták magukat a júliusi, fukuokai világbajnokságra. Félő, ott aligha érik be ennyivel...

És akkor a férfiakról! Már az első negyeddöntő megér egy hosszabb misét, mivel a spanyol, illetve a horvát válogatott fantasztikus csatában döntött a továbbjutásról. Úgy kezdődött, ahogy azt senki, talán még déli szomszédaink sem gondolták. Hét perc után négy (hangsúlyozzuk négy) góllal meglógott Neven Kovacevic legénysége. Hogy ezidőtájt mit m?veltek a hispánok? Dobtak két kapufát, semmi több.

A második felvonásban fordult a kocka, ezúttal Hinicék blokkoltak le teljesen Rollan kapuja előtt, más kérdés, hogy a túloldalon az ellen sem remekelt. Na persze a spanyolok, attól spanyolok, hogy még így is kétszer megzörgették Vican hálóját. Más szóval: a szünetben 4--2 a horvátoknak.

A két társulat közötti differencia a harmadik szakasz végére sem változott, két gól itt, két gól ott, azaz az utolsó negyed 6--4-es horvát előnnyel indult. Izgalmasan alakult a záró hét perc. Előbb egy horvát gól: 7--4. Aztán egy spanyol: 7--5. Majd megint egy spanyol: 7--6. És higgyék el lehetett volna 7--7 is, ha a játékvezetők befújják (be merik fújni...) Pérezék javára a tribünről nyivánvaló négyméterest -- pontosan hat másodperccel a vége előtt...

De nem fújták (ehelyett a hispánok fújtattak), így Horvátország kvalifikálta magát elsőként a legjobb négy közé. Ahhoz képest, hogy első csoportmeccsükön kikaptak a szlovákoktól, nem is rossz produkció...

A magyar--orosz utolsó dudaszavát követően még negyedórán át tombolt a nyolcezres publikum, aztán óriási füttykoncertbe kezdett: jöttek a jugoszlávok. Azok a jugoszlávok, akik az utolsó csoporttalálkozón ott ütötték, verték a mieinket, ahol érték, többek között ezt bizonyítja Molnár Tamás hatalmas monoklival "díszített" jobb szeme. Csoda-e hát, ha a közönség egy emberként állt a Bottlik László irányította szlovák együttes mögé. Egy--nullánál, majd kettő--egynél is Gyurcsi Gézáékat éltette a lelátó -- vagyis nagy meglepetésre az esélytelenek nyugalmával pólózó szlovák legénységnél volt az előny. A plávik 3--2-nél ragadták magukhoz először a vezetést, de ami még meglepőbb, a folytatásban sem tudtak elhúzni.

Kettő--kettő, kettő--kettő, egy-egy, íme az első három negyed végeredménye. A szurkolók nagy bánatára az utolsó szakasz már a jugoszlávoké volt, így Nenad Manoljovics alakulata 8--7-re nyert. Jegyezzük meg, óriási szerencsével, hiszen 35 másodprccel a vége előtt 7--7 állt az eredményjelzőn, sőt még négy szekundummal a "lefújás" előtt is ugyanazt mutatta a tábla.

Három másodpreccel a vége előtt már nem: Savics az elődöntőbe repítette csapatát.

Vízcseppek

"Nagyon nehéz mérkőzést játszottunk, egy nagyon jó ellenféllel, mindenképpen vissza akartunk vágni az olimpián elszenvedett vereség miatt, és ez szerencsére sikerült is nekünk. Szerintem az döntött a javunkra, hogy jobban védekeztünk, mint a spanyolok. Az elődöntőben bármi megtörténhet, még az is, hogy bejutunk a döntőbe"-- fogalmazott kissé sejtelmesen a horvát válogatott egyik nehéztüzére, Samir Barac.

"Mindenki láthatta, mennyire kemény és szívós csapat az orosz. Többször voltunk olyan helyzetben, amikor megingott alattunk a talaj, de a közönség segítségével mindig lábra tudtunk állni. Most megyünk pihenni, mert tudjuk, pénteken is borzasztó nehéz meccs vár ránk" -- lihegte az oroszok elleni elődöntőt követően Kásás Tamás.

"Sajnos a lövéseim annyira nem sikerültek, ezt már az elejétől láttam, ezért inkább a gólpasszokra, valamint a csapatjátékra koncentráltam. Vári Attila kiemelkedő teljesítményt nyújtott, de nagyon sokan játszottak még jól a csapatban, így nem is mondom tovább, mert nem szeretnék senkit sem kihagyni. Az oroszok kicsit komolyan vették a szoros emberfogást, és ebből volt aztán a kakaskodás is. A bírók nem mindent fújtak le, ezért úgy érzem, a kiállítások jogosak voltak. A közönségnek köszönünk mindent, és nagyon szeretnénk meghálálni a bizalmat" -- mondotta Kiss Gergő, aki bizonyára tudja, leginkább úgy tudják meghálálni a publikum bizalmát, ha az elődöntőt, majd a finálét is sikerrel veszik.

"Nagyon rosszul ment az első három negyed, nincs mit szépíteni ezen" -- foglalta össze az első 21 perc történéseit a maga rutinjával Kósz Zoltán.

"Amit labdával játszanak, legyen az kézi-, vízi-, kosárlabda vagy futball, azt egyszer?en imádom. Ha tehetem, minden eseményen ott vagyok. Most is borzasztóan szurkolok a pólósoknak, nagyon remélem, hogy ünnepelhetek majd az Európa-bajnokság végén. Az oroszok elleni mérkőzés? Csodálatos izgalomban nyertek Kemény Dénes tanítványai" -- tudhattuk meg Buzánszky Jenőtől, az Aranycsapat legendás hátvédjétől.

"Kia, Kia, Szlovákia!" -- szurkolt a magyar tábor Gyurcsi Gézának és társainak. A jugoszlávok elleni negyeddöntő alatt. Ki gondolta volna ezt a Ferencváros, majd a magyar futballválogatott emlékezetes pozsonyi vendégjátéka után?

"Beherovka!" -- skandálta később a jókedvű drukkerhad.

Nemzeti Sport 2001.06.22.