Nem tarthatott a csapattal Molnár Tamás sem, akit hétfőn úgy ütöttek meg a vízben a jugoszlávok, hogy súlyos agyrázkódást kapott, nem is állhatott a sajtó rendelkezésére. A center nem is emlékszik a történtekre. Nagyobb baj az, hogy még csak előreláthatólag sem lehet megmondani, mikor lesz hadra fogható. A spanyolok ellen megsérült Vári Attila állapota viszont javul, ő már ott lehet a medencében a hollandok ellen. A kapus Szécsit fejberúgták(!) a jugoszlávok, ám ő émelygéssel megúszta, pillanatnyilag semmi baja.

A közönséget nem lehet cserben hagyni

Az előjelek a folytatás előtt nem kedvezőek, de mint a kapitány hozzátette, haladnak tovább az úton, hiszen ezt a csodálatos közönséget nem lehet cserben hagyni. Más kérdés, hogy ha az orvos állítja össze a csapatot, akkor mire juthatunk - jegyezte meg. A kapitányt nem különösebben érdekli, hogy ki lesz az ellenfelünk a legjobb nyolc között, "nem kívánságműsorról van szó", de azért örülne, ha a szlovákokkal, nem pedig az oroszokkal kellene játszani.

Amikor a babonákról kérdezték Keményt, csak annyit mondott, hisz bennük, bár nem az olyanokban, mint hogy "az olimpián is hasonlóan alakult a csoportmeccs eredménye".

"A volt csapattársaim ütöttek-vertek minket"

Ütések, pofonok A víz feletti ütéseket a vízilabdában végleges kiállítással kell megtorolni, ám a bírók némileg tanácstalanok voltak, nem mertek példát statuálni, a jugoszlávok pedig ezt megérezve kihasználták a kínálkozó lehetőséget. A kapitány miután többször visszanézte a meccset, jó néhányat tisztán láthatót összeszámolt. (A spanyolok is felismerhetően ütötték meg Várit.) Talán nem egyedül csak ő vette észre.

Érdeklődésünkre az olaszoknak három gólt lövő Biros Péter elmondta, hogy a pozsonyi előzmények ismeretében - a jugoszlávok elleni edzőmeccsen ugyancsak megütötték Molnárt - sem vártak ilyen verekedést a vízben. "Megdöbbentett, hogy a becseji csapattársaim mennyire nem tudtak uralkodni magukon. Ütöttek-vágtak minket, még Molnár Tomit is, aki ugyancsak játszott a jugoszláv bajnokcsapatban. A döntőben azonban - ha találkozunk -, fel fogjuk venni a kesztyűt, ilyen még egyszer nem fordulhat elő."

Biros azt sem rejtette véka alá, hogy tanulságos ütközet volt, mert most már legalább látják, hogy mit várhatnak a rivális ellen. Biros a plávik ellen a labdáért is kénytelen volt a úszni, mert az eddigi állandó emberünk, Kásás érezte, hogy nem megy neki.

A meccs után ugyanúgy értékelt a csapat, mint Sydneyben

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a botrányos pozsonyi találkozó után a játékvezetők összegyűltek, de a tanácskozás szinte semmilyen eredménnyel nem zárult. Ennek a határozatlan fellépésnek is köszönhető, hogy idáig fajulhattak az események.

Biros hozzátette azt is, hogy két éve nem játszott ennyire rosszul az együttes, most egyetlen olyan játékosunk sem volt, aki magával tudta volna ragadni a többieket. A meccs után azonban kiértékelték az eseményeket - a kapitány hajnalig nézte a videót -, csakúgy, mint az olimpia alatt.

Benedek: nincs rajtam kényszer

A csapat vezéregyénisége, Benedek Tibor szerint jóllehet, ő a legidősebb, de nem érez kényszert, hogy neki kellene meglendíteni a gárda szekerét, ha baj van. "Ez a csapat azért jobb a többinél, mert akad mindig valaki, aki gólokat lő" - összegzett. Benedek felhívta a figyelmet arra, hogy nem szerencsés állandóan az olimpiával példálózni, mert minden egyes világverseny más, jócskán különbözik egymástól.

Azt azonban szinte kivétel nélkül mindenki megjegyezte, hogy a legjobbkor jön számukra a pihenőnap, mert legalább így van mód a sorok rendezésére, illetve a sérülések kezelésére. Abban is egyetérttettek, hogy a nagy csaták csak most jönnek, és mivel mindenki a magyarokat legyőzni, ezekre a módszerekre fel lehet készülni.

Dejan, INDEX 2001.06.19.