Ahhoz, hogy vitorlást vezethessen valaki, először is le kell tennie egy kishajó-vezetői vizsgát. Kishajónak az a vitorlás kishajó és kisgéphajó számít, amelynek hossza nem éri el a 20 métert, illetve a szállítható személyek száma nem haladja meg a 12 főt. Ma Magyarországon sport és kedvtelés célú kishajó-vezető képesítő vizsgát tehet mindenki, aki elmúlt 18 éves, orvosilag alkalmas és elvégezte az általános iskola 8 osztályát. A sikeres vizsga nemzetközi és belvízi képesítést ad. A képzés elméleti és gyakorlati részből áll. A tanfolyamon megismerhetjük a hajózási szabályzatot - azaz a vízikreszt - és a vitorlázás elméleti anyagát. A gyakorlati részben olyan témák szerepelnek, mint a hajókezelés alapjai, a vitorlás felszerelése, az alapvető csomók és manőverek megtanulása, kikötések és a vízből mentés. Ezek közűl szinte bármelyik feladat lehet a vitorlásvizsgán. Az elméleti vizsga két részből áll. Az első a teszt, amely a szabályzattal, illetve a KRESZ-szel, míg a másik a szóbeli, amely a vitorlázási alapismeretekkel foglalkozik.

A vitorlázást már 6-8 éves kor körül el szokták kezdeni. A vitorlásklubok vagy vízisportiskolák rendszeresen szerveznek a Balaton mellett 1-2 hetes bentlakásos táborokat gyermekek számára. Itt sok vízen töltött idővel, játékos formában sajátíthatják el a vitorlázás alapjait az apróságok. A tábor végén még nem vizsgáznak, hiszen ehhez még fiatalok, de az alapokat megtanulják és ha van bennük tehetség és akarat, akkor akár versenyzővé is válhatnak. - A vitorlázás tulajdonképpen kortalan sportágnak mondható abból a szempontból, hogy 6-8 éves gyerekkortól akár 80 éves korig is lehet űzni. A 2001-es Kék szalag versenyt például egy 84 éves hölgy is teljesítette - mesélte Verebély Tibor, a Vitorlás Szövetség 8 méteres One Design hajóosztályának kapitánya.

A vitorlás kishajók között megkülönböztetjük az egy- és többtestűeket. A legelterjedtebb fajta az egytestű vitorlás, melyből épül uszonyos (svertes) és tőkesúlyos változat is. Az uszony a csekélyebb méretű vitorlásokra jellemző. Ilyen típusú hajó például: Optimist, Moly, Kadet, Ok-jolle, Európa moly, 420, 470, 505, Kalóz, Finn Dingi, Laser, Repülő Hollandi /FD/, 15-ös, 20-as, 25-ös wander jollék stb. Tőkesúlyos hajóknál a hajó merülése meghatározott. Éppen ezért a hajó vezetőjének mindig ismernie kell a vízmélységet, amivel elkerülhető a hajó fennakadása.
Többtestű kishajó a kéttestű (katamarán) és háromtestű (trimarán) vitorlás. A súrlódási tényező itt lényegesen kedvezőbb, mint az egytestű hajók esetében. A Balatonon kevésbé, inkább a tengerek hosszú hullámain kedvelt ez az osztály.

Az olimpiai hajóosztályok között szinte mindenki megtalálhatja a személyének megfelelőt, ami a testsúlyához, méretéhez, adottságaihoz leginkább passzol. Vannak akrobatikus ügyességet igénylő hajóosztályok, mint az olimpiai hajók között újnak mondható 49-es, vagy a kicsit hagyományosabbnak tekinthető tőkesúlyos hajóosztály, a Sztár.

Amikor őrjöng a Balaton

- Magyarországon nagyhajózás néven emlegetik a vitorlázásnak egy másik ágát, ahol versenyre tervezett és épített, de alapvetően túra jellegű hajók mérik össze erejüket - tudtuk meg Verebélytől, aki egyben egy ilyen típusú hajó, a 8 méteres hajóosztályba tartozó Oberon legénységének tagja. Ez a szakág valahol félúton van a szabadidő és az élsport között. Az ilyen hajók birtokosai között vannak olyan hobbivitorlázók, akik csak egy-egy versenyen indulnak el a családi túravitorlással. Ugyanakkor egészen profi csapatok is léteznek, melyek legalább olyan komolyan készülnek egy-egy versenyévadban, mint olimpiai hajóosztályokban versenyző társaik.