|
|
| ||||
|
|
Minden, amit a jégvitorlázásról tudni kell
Száguldás a jégen -------------------------------------------------------------------------------- forrás: Arany-Média, 2002.01.22 -------------------------------------------------------------------------------- A jégvitorlázás körülbelül az 1800-as évek végén Svédországból indult. Ott először csak hobbiszinten próbálták, később aztán már áttértek a versenyszerű formára. Magyarországon három éve szervezett a sportág, most már a speciális "DN" osztállyal. A jelentősebb versenyeket az Egyesült Államokban és Kanadában rendezik, de érdekes módon az Európa-bajnokságnak idén Lengyelország ad otthont. 
Ritkaságszámba megy az idei tél,
eddig ugyanis évek teltek el versenyek nélkül. 1983 óta a
Velencei-tavon kívül más lehetőség nem volt. Mára azonban fordult a
kocka, és a Balaton heti rendszerességgel ad otthon a különböző
megmérettetéseknek. A rianások ugyan befolyásolják a pálya
minőséget, de gyakorlatilag tükörjégen tudnak száguldozni a
versenyzők. Igen, száguldozni, mert ezek a többnyire házilag épített
jégvitorlások jó esetben a 100 km/h sebességet is képesek
elérni. A versenyző sokszor iszonyatosan fázik, a jég ráz, de
az érzés sokak elmondása szerint felemelő Talán a siklóernyőzéssel,
a sárkányrepüléssel hasonlítható össze.
"Ez olyasfajta érzés, amiért az ember éveken át csiszol egy korcsolyát"- mondja Koltay Gusztáv versenyző, a Magyar DN Szövetség elnöke. Életforma, mert aki nyáron vitorlázik, azzal valószínűleg télen is lehet találkozni a tavakon kialakított pályákon. Beszélgetőtársam rutinos, a sportágat közel húsz éve kitartóan űző Kovács Miklós, akitől nagyon sok hasznos információt tudhat meg a jégvitorlázást egyelőre csak a partról szemlélő érdeklődő. - Miben hasonlít a jégvitorlázás az egyéb évszakokban folytatott vitorlázáshoz? - Kizárólag a meghajtóerő tekintetében. Mindkét esetben a szél erejét használja fel a versenyző. A szabályok sok hasonlóságról árulkodnak, de vannak eltérő vonások, amelyek a sebességkülönbözetből adódnak. Ez természetes is, mivel egy vízi vitorlás 10-15 km/h sebességgel megy, addig ez a DN típusú hajó könnyedén elérheti a 100-120 km/h-s sebességet. Egy kicsit hasonlít az autósporthoz, mert az indítás itt is kockás zászlóval történik. Nem úgy indulnak, mint egy síkvízi versenyen, hanem két oldalról (jobb-bal) történik a rajtolás. A legfőbb cél a sérülésveszély csökkentése. Komolyabb szabályai vannak, itt nem lehet leszorítani a társat, mint a vízen. Nem véletlenül kötelező a bukósisak használata, de ettől függetlenül nincsenek sérülések, inkább csak technikai problémák adódhatnak. Egyszerre meghatározott számú hajót indítanak. Két szárny hosszúságot kell hagyni egy-egy vitorlás között. A vízen furakodás van, ez itt nem megengedett. Összefoglalva a fő szabályok nem térnek el. - Mennyire különböznek a jégvitorlások nyári rokonaiktól?  - Alapvetően két csoportba lehet
osztani a hajókat. Vannak a versenyre készített és milliméterre
egyforma hajók, valamint a saját kézzel összeállított jégvitorlások.
A Magyarországon meghonosodott eszköz alapvetően egyszemélyes, és
kereszt alakra emlékeztető három korcsolyával és hét négyzetméter
vitorlával ellátott vitorlás. Adva van az árboc hosszúsága, amely
4,2 m hosszú, a fő méretek (hosszúság-szélesség), és a
korcsolya anyaga. Annyi engedmény azonban van, hogy az árboc
készülhet fából, alumíniumból, vagy karbonból. A mai jégszánok
bummja és árboca kizárólag karbonból készül. A hajók többsége is
ebből készül, ez a jövő. Van egy alap súlyhatár, amely alá nem lehet
menni. A vitorla anyaga lehet tetszőleges, csupán a mérete adott. A
biztonsági szabályok elég merevek. Például, ha valaki bevitorlázik a
rajt előtt a rajtterületre, azt azonnal kizárják. A vitorlázók
mindig "rafinált" emberek hírében álltak, ezért olyan szabályokat
hoztak - talán az érdekükben is -, hogy azokba senki ne tudjon
belekötni.
- Mennyire nehéz megtanulni a sportágat? - Egyik pontból eljutni a másikba sokkal így könnyebb, mint egy vízi járművel. Versenyezni természetesen ugyanolyan nehéz. Fizikálisan egyszerűbb megállni, haladni. - A versenyzők a vízi életből kerülnek ki? - Egytől egyig. A múlt hét végi magyar bajnokságon indulók közül a többségnek volt vizes előélete. Természetesen mindenkinek adva van a lehetőség, hogy készítsen, készíttessen magának hajót. Meg kell ismerkedni a szabályokkal, és 5-6 órás edzés után el lehet indulni versenyen. Rendelkezni kell azonban a hajó biztosításával, valamint egy bármilyen klubhoz leigazolt minősítési könyv is szükséges a nevezéshez. - Milyen anyagi vonzatai vannak a sportágnak?  - A legdrágább hajó 1,2 millió forintba
kerül, de ezzel egy verseny első öt helyére biztosan odaérhet a
versenyző. Egy jó karban levő jégszán ára használtan 200 000 forint.
El lehet indulni versenyen, és kedvtelési célokra is kitűnő. Erre
minimális plusz költség rakódik, amely a kötelező biztosítás és a
hozzá való ruházat árát is magában foglalja. Nem elhanyagolható a
sérülés veszélyének nagyságrenddel kisebb kockázata, mivel ma már a
kórházi költségek se olcsók.
- Milyen jégvastagságnál biztonságos a versenyzés? - A hozzáértők már 3-4 centiméteres jégen minden veszély nélkül tudnak vitorlázni. A fizika törvénye szerint a jeget a víz tartja... Az egy négyzetcentiméterre tartó nyomás nem nagyobb, mintha korcsolyával rámenne bárki a jégre. A Velence-taviak a nádvágók után eresztik ki a vitorlákat, ez biztos pont. Erről a meteorológia nem beszél, de ezek az emberek évtizedek óta tudják, mikor alkalmas terhelni a jeget... - Lehet-e tömegsport a jégvitorlázásból? - Az előző versenyen tapasztalt érdeklődést figyelembe véve - legalább húszan jelentkeztek, hogy ki szeretnék próbálni -, teljes szívvel mondhatom: igen. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
