FONTOS


 

Rémálom a Happel-stadionban

Mintha a jó öreg Komiban lenne az ember. Ismerős itt, ismerős ott, ismerős mindenütt. A szertartás ugyanaz, kézfogás, egy kis pletyka, meg a legújabb uszodai sztori. Mindez az Ernst Happel-stadion lelátóján ...

A hangulat bizakodó. Miért ne lenne az, mikor az elődöntőkben a világ legjobb csapatának tartott holland válogatottat ütötte ki a magyar gárda. Itt ma csak mi nyerhetünk - gondoltuk mi ...

Amikor Lariucci megszerzi a vezetést az olaszoknak - elegáns "pöccintés" -, még akkor is nyugodtak a lelkek. Rédei találja meg a kapufát, majd Stieber a legjobb megoldást: távolról lő Conti kapujába. Lehet kezdeni elölről. Az olaszok kezdik is ... Nevezetesen Allucci, az előny tehát ott, ám ismét Stieber az, aki felismeri, az átlövésekkel, csakis az átlövésekkel lehet keresnivalója a csapatnak. (2-2).

A második szakasz elején Szremkót "ölik vízbe" a center posztján, a négyméterest pedig ki más, mint Stieber lövi. Magabiztosan és ezzel - ki hitte volna ekkor, hogy utoljára? - vezet a magyar válogatott. Igaz, nem sokáig. Miceli egyenlít sőt, netán kimarad a magyar emberfór, Malato húzásával már az olaszok vezetnek ...

Ekkor már a lelátó népe sem olyan nyugodt, oka van rá, hiszen hamarosan három gól a hátrányunk (3-6), ami nem sok jót sejtet. Igaz, ekkor még visszajött némi remény, Eke Andrea, majd Rafael Irén jóvoltából (5-6).

És mintha elvágták volna, Mindkét részről. Kihagyott helyzetek sorozata - köztük több ziccer is -, így az a furcsaság is megesik, hogy nem esik egyetlen gól sem a negyedben, marad az 5-6. Sokáig nincs gól az utolsó menetben sem, pedig Pellének, Tóth Noéminek - hát még az olaszoknak! - is van lehetősége. Az idő pedig rohan. Már csak egy perc 11 másodperc van hátra, s akkor Di Giacinto a legokosabb megoldást - aranyat érő megoldást - választja: lágyan ível a kapura. Kardos kapaszkodik, de nincs esélye. És a csapatnak sem (5-7).

Pierluigi Formiconi, az olasz válogatott szövetségi kapitánya:

- Tavaly Rómában a magyarok nyertek, most mi. Szerénytelenség nélkül mondhatom, a döntőben mi játszottunk jobban, megérdemelten lettünk Európa-bajnokok. Érett már ez a siker.

Dr. Tóth Gyula, a magyar válogatott zövetségi kapitánya:

- Ha Bécs előtt valaki azt mondja nekem, hogy bronzérmes lesz a csapat, komolyan mondom, ki sem jövünk. Üzentem volna, hogy küldjék csak el postán a medáliákat. Ebből következik, hogy az ezüst is csúcsteljesítmény. Maximálisan elégedett vagyok a lányokkal, hiszen szinte a nulláról kellett elkezdenünk a munkát, a csapatépítés pedig nem megy egyik napról a másikra.
Úszó, műugró, műúszó, hosszútávúszó és vízilabda Eb 1995
Magyar pólósok slágere: "Szomorú vasárnap ..."

EB
"Ekkora esélyünk volt ...!"

Miközben Egér a második aranyérme felé úszik a Stadionbadban, az Ernst Happel-stadion bejáratánál gyűlik a nép. Magyarok. Ki busszal, ki kocsival, de olyan is akad, aki stoppal jött Bécsbe, hogy láthassa a fiúkat, hogy láthassa a régóta áhított diadalt. Mert hát így készült mindenki. Közben Egerszegi Krisztina bezsebeli a 200 hát elsőségét is, a tömeg meg csak nőttön nő. Aztán valamikor öt óra után pár perccel, megnyitják az A és az F szektor kapuit. Mire a kezdéshez szólítják a csapatokat, ezrek a lelátón. Mindenki itt van, aki számít - majd, hogy teljes legyen a kép, Krisztina királynő is befut az udvartartásával. Kell-e ennél szebb körítés?

A finálé is mesésen indul, egy perc elteltével magyar előny, Tóth Frank hallatlan természetességgel vágja a rövid felsőbe a labdát. Fór a másik oldalon - kivédekezzük -, majd Kósz ment bravúrral. Eddig jó, de csak eddig. Az olaszok következő előnyét ugyanis Pomilio bevágja. De nincs gond, hiszen Monostori révén ismét nálunk az előny. Az ellenfél viszont "tapad". Silipo is feliratkozik, és hiába duplázik Tóth Frank - persze, hogy előnyből -, a fiatal Ghibellini döntetlenre hozza a negyedet (3-3).

A folytatás? Mint korábban. Egy apró különbséggel, Postiglione révén már az olaszok vezetnek. A felállás továbbra is adott: előny itt, előny ott. Ennek következtében ránk is sor kerül, Gyöngyösi pedig nem hibázik. Döntetlen - egy percig ... Ugyanis ismét az ördöngős ifjonc Ghibellini vágja Kósz kapujába a labdát. Lehet kapaszkodni. Varga Zssolt - végre, hiszen eleddig vagy szerelték centerben, vagy fújtak ellene - betalál és ugyanígy tesz egy perccel később Kásás Tamás is. Villan a csodacsukló, a következmény - most mi vezetünk eggyel. Ez sem tart sokáig, egy másodperccel a szakasz vége előtt négyméterest kapnak at olaszok. Pomilionak pedig ez ujjgyakorlat (6-6).

És sűrűsödnek az események. A lelátó optimistább része nyugalomra int, mondván: erőnlét kérdésében zsebrevághatjuk a mezőnyt, tuti, hogy bedaráljuk őket. Hisznek neki, eddig ez volt a képlet. Most nem. Az emberelőnyöket továbbra is gyatrán használjuk ki, minden lassúbb, minden nehézkesebb. Ennek ellenére Kásás vezetést szerez, majd sokáig semmi, utána viszont annál rosszabb: Pomilio, majd Angelini lő gólt. (7-8).

Utolsó hét perc. A lelátó optimistább része már nem "darálóról", hanem bravúrról beszél. A lehetőség adott. Csakhogy Dala kipontozódik, az előnyöknél senki sem vállalkozik - inkább Benedekre játszanak -, a túloldalon viszont Silipónak köszönhetően már kettővel mennek az olaszok. Helyzetünk továbbra is van bőséggel. Vincze semmi, Tóth Frank semmi, Benedek gól! Három perccel a vége előtt betalál. Igaz, kicsit későn. Majd egy kapufát is lő, a többiek azonban a római, magyar-orosz rémséges harmadiknegyedét másolják.

És aztán megkapjuk a kegyelemdöfést, Silipo 37 másodperccel a finálé vége előtt belövi a ziccert, s ezzel minden eldőlt: (8-10).

Eldőlt, mert hiába általános, hogy a magyar csapat a legjobb, hiába játszott zseniálisan egészen a fináléig, hiába használta ki korábban 80 százalékosan a fórjait, és hiába védekezett pompásan a spanyolok, a horvátok, vagy éppen a németek ellen. Hiába, mert a 8 világbajnokát nélkülöző, juniorokkal megtűzdelt olasz válogatott vasárnap kora este jobb volt.

Az pedig már a mi tragédiánk, hogy ezt a meccset Európa-bajnoki döntőnek hívták ...

Ratko Rudics, az olasz válogatott szövetségi kapitánya:

- A mérkőzés előtt nem udvariasságból mondtam, hogy a magyarok az esélyesek, úgy is gondoltam. Nyertünk, talán mert higgadtabbak voltunk, mint az ellefél.

Dr. Horkai György a magyar válogatott szövetségi kapitánya:

- A játékvezetők megadták a lehetőséget az olaszoknak, de nem ezért vesztettünk. Sajnos az emberelőnyöknél nem azt hoztuk, amit korábban, feleslegesen járattuk a labdát. Így pedig nem megy, hiszen ilyen szinten az emberelőnyök kihasználása a döntő. De félre ne értsenek, elégedett vagyok a fiúkkal, hiszen eddig a meccsig tényleg nagyszerűen játszottak, ám ezt most elrontottuk. Nem egy jobb csapat vert meg minket, hanem egy olyan, amelyik kijátszotta magából azt, amit tud.
Nemzeti Sport
Egerszegi Krisztina
Kovács Ágnes
VERSENY

EREDMÉNYEK

  Úszás
  Műúszás, műugrás, hosszú-    távúszás
  Női és férfi vízilabda

 
KÉPEK

 

 
LINKEK

  Bécs EB 1995