|
|
| ||||
|
Mincza Ildikó az éremhalmozó
A tavaly novemberben Szöulban rendezett vívó világbajnokság a magyarok eredményeit tekintve elmaradt a várakozástól. Sem a férfi párbajtőr, sem a férfi kardcsapatunknak nem sikerült a címvédés, (sőt Kovács Ivánék szégyenszemre még az olimpiai kvótát jelentő első 8 hely valamelyikét sem tudták megszerezni.) Rossz kezdés után, mégsem maradt a magyar vívóválogatott érem nélkül. A dél-koreai fővárosban rendezett világbajnokság üde színfoltjának számító Mincza Ildikó vezérelte női párbajtőr csapat világbajnok lett, míg a szemrevaló ifjú hölgy bronzérmet szerzett egyéniben.
- Tegnap, amikor telefonon megbeszéltük az interjút, hangjából arra következtettem, hogy nagyon fáradt ... - Nem éreztem magam túl jól, az orvosom szerint arcüreggyulladásom van. De, ennek ellenére elutazom a soron következő Világkupa versenyre Tauber-bischofsheimbe. - Csodálom, ahogy ki tudja mondani. Ha jól emlékszem tavaly ott nyert. - Igen, csapatban Szalay Gyöngyivel, Nagy Tímeával, és Tóth Hajnalkával diadalmaskodtunk, az igen rangos "Hét nemzet" tornáján. Remélem most is éremmel térek haza és ez különösen jó érzés lenne, hiszen ez a város a világ minden táján úgy ismert, mint a német vívás szentélye, Emil Becknek, a vívópápának élete főműve. Egyébiránt szeretek ott versenyezni. - Gondolom, szívesen emlékszik vissza az 1999-es esztendőre, hiszen összetett Világ-kupa győztes lett, és megvédte országos bajnoki címét is. - Óriási harc volt a csapatba kerülésért, hatan pályáztunk a négy helyre, és a legnagyobb gondom az volt, hogy egyáltalán elutazhassak Szöulba. 
- Végül is ön lett a magyar válogatott legeredményesebb tagja. - Különösen a csapataranynak örülök, hiszen ez volt első felnőtt világbajnoki címem. Juniorként '89-ben nyertem már vb-aranyat, igaz akkor még tőrvívóként. - Ezek szerint megérte fegyvernemet váltania. - Két éve úgy gondoltam, hogy túl sok időt töltöttem már a tőrvívással, mégsem éreztem magam igazán sikeresnek. Visszatekintve jól, nagyon jól döntöttem. Mindig is vonzott a párbajtőr, és ma már nem kérdéses, melyik fegyvernemnél maradok. - Immáron az eredményei kötelezik arra, hogy az idei év legnagyobb sporteseményén eleget tegyen a közvélemény önnel és a csapattal szemben állított kívánalmainak. - Nagyon várom már az olimpiát, ez áll a felkészülésem középpontjában, s mostanában egyre többet és többet gondolok rá. Szöulban négyen alkottunk csapatot, míg Sydneybe csak hárman utazhatunk majd. Nekem valamivel könnyebb a helyzetem, hisz Kovács Tamás a válogatott technikai igazgatója kijelentette, rám mindenképpen számít. Bevallom: ez a bizalom nagyon jólesik, ugyanakkor azt is tudom, egyben felelősséget is jelent ... - Nyomasztja-e a felelősség súlya? - Nem, inkább feldob ... Az a fajta versenyzőtípus vagyok, akit a kihívások a minél nagyobb követelmények inkább feltüzelnek. A vívás egyébként is jó idegeket, jó összpontosítást igényel. - Tudom, nem szeret jósolgatni, ám most mégis arra lennék kiváncsi, hogy Mincza Ildikó milyen szereplést vár magától Sydneyben? - Egyéniben nagyon erős lesz a mezőny, de talán nem tűnik nagyképűségnek, ha azt mondom, valamelyik magyar lány biztos dobogóra állhat majd, csapatban meg szerintem mi vagyunk a favoritok. Mindannyian azért dolgozunk, hogy azok is maradjunk. Látja, holmi arcüreggyulladás sem tarthat vissza attól, hogy versenyezzek, és azt talán mondanom sem kell ezek után, hogy mi a célom, amikor pástra lépek. Szabó Csongor, Heti Sport 2000/11 |
SYDNEY 2000 |
||
|
||
Mincza Ildikó |
||
|
FONTOS
