Klasszikus zene szólt, gyönyörűséges alaphangot adva a férfi viadal selejtezőjéhez. És egyben Csollány Szilveszter gyűrűgyakorlatához. Annál klasszikusabbat nehéz lett volna találni a mezőnyben. Hogy egészen pontosak legyünk: nem is lehetett.

Ez volt az a mozdulatsor, amelyre valamennyi néző odafigyelt. Amúgy pillantgattak jobbra-balra, elvégre a kvalifikáció során egyszerre hat szeren pörögnek s duzzasztanak izmot az olimpia akrobatái. Emitt valaki éppen nekidübörög az ugrásnak, amott valaki egy lélegzetelállító szaltó után a szőnyegbe fúródik a nyújtó elkapása helyett - csak az esti program két ilyen zuhanást hozott -, a harmadik a gyűrűn feszeng, a negyedik a korláton pattog, ez alá lovat adnak, amaz a szőnyegen mível csodákat. Az ember nem győzi kapkodni a fejét.

Hanem amikor Csollány elkezdi.

Csollány biztosan lett döntős gyűrün, és az aranyérem első számú várományosa

Jóllehet a műsorközlő épp rikoltott valamit, majd taps csattant egy másik szerről leérkezőnek, mindez - természetesen - nem zavarta Szilvesztert. Bámulatos volt, amit produkált. Mondhatnám, végtelenül lazának tetszett, de ez nem igaz. Az erő dominált nála. Ezzel dominál a gyűrűk világában. Egy-egy átkötést követően halk hörgés hallatszott a lelátóról. Ilyen kunsztokat senki sem csinál. Erőelemből erőelem, feszülő izomkötegek, rezzenéstelen tartás. Félelmetes látvány.

A leugrás viszont légies. A taps dübörgő.

Csollány örvendett - s joggal. Pontszáma (9.775) az első helyre röpíti, ugyanolyan osztályzattal, mint a bolgár Jordan Jovcsevé. A pontot ugyan nem viszik magukkal, de azért az mégiscsak jelent valamit, ha valaki az élen masírozik be a szerenkénti döntőbe.

Teljesítményének értékét növeli, hogy Szilveszter - ezért jött. Kizárólag ezen a szeren indul, azaz úgy markolta meg a gyűrűket, hogy tudta: ha valamit elront, számára máris vége az olimpiának. Nem vigasztalódhat másutt, összetettben, csapatban, a többi műfajban. Ez van, semmi más. És mindjárt az elején. Nincs idő egy kissé feloldódni a viadal hangulatában: ahogy kijött az öltözőből, máris jelenése van. Ami egyfelől könnyítés, elvégre ellentétben a többiekkel, csak erre készült - de a lélektani teher is nagy. Szimpla vagy semmi.

Jóllehet ő tagadja, hogy izgult volna: "Az idén tíz Világkupa-versenyen volt első szer a gyűrű, nyolcszor elsőként kezdtem, kétszer másodikként, megszoktam, milyen így tornázni." Magáról a gyakorlatról elmondta, hogy "már az első mozdulatnál éreztem, hogy nem lesz gond, és a továbbiakban sem inogtam meg. Abban biztos voltam, hogyha megcsinálom rendesen a gyakorlatot, akkor jó helyen jutok be."

Az egy hét múlva esedékes fináléval kapcsolatban hihetetlenül magabiztosan nyilatkozott, jóllehet a vetélytársak - a bolgár mellett szokás szerint a görög Dimoszthenisz Tambakosz, valamint a német Marius Toba - szintén igen erőseknek tűnnek, a szó mindkét értelmében: ăEgyedül fogok az első helyen állni! Remélem, a döntőben kijön a közöttünk lévő különbség." S hogy ugyanez a teljesítmény elég lesz-e? "Ennél is jobban meg tudom csinálni, majd elemezzük a videót." Csollány attól sem tart, hogy a bírák esetleg jobban szeretik majd az egyéni összetettben is előkelő helyen - 4. a kvali után - álló bolgárt: ăEz a szerenkénti döntő, itt annak kell győznie, aki jobbat produkál." A számok mindenesetre Szilveszter mellett szólnak, manapság ugyanis az erőelemeket jobban díjazzák, mint Jovcsev lendületességét.

Supola Zoltánnak a díjazás tekintetében picinyke előnye van a mezőnnyel szemben, elvégre lólengésben a vezetőbíró történetesen magyar: Karácsony Zoltán. Természetesen rajta kívül még vagy féltucatnyian értékelnek, ám ebben a sportágban nem árt, ha a versenyző tudását valaki megtámasztja ăalulról".

Supola mellesleg nem ezért jutott be a döntőbe, hanem mert felelevenített valamit a régi, Magyar, Borkai-féle hagyományokból.

Neki épp fordított lélektani szituációban kellett tornáznia, mint a mellette végig segédkező, a többi szert csak állítgató Csollánynak. Ő négy számban indult, de nem tudott bejutni az első nyolcba sem ugrásban, sem korláton, sem nyújtón. Maradt tehát a ló - utolsó esélyként. Úgy, hogy tudta: ez a legjobb gyakorlata, csakhogy a fináléba 9.737 fölötti eredménnyel lehetett bekerülni. Amihez voltaképpen se több, se kevesebb nem kell, mint egy világklasszis szinten elővezetett mozdulatsor.

Nos, hogy mindezt sikerült elérnie, azt jól mutatja a helyezés: Supola nem csupán bekerült a nyolc közé - de afféle erődemonstrációként a második helyen virított. Ami szintén kódolt üzenet az ítészeknek: az urat kéretik nem a ăplebsszel" együtt kezelni.

Zoltán szemeire ugyan láthatóan kiült a két és fél órás verseny feszültsége és fáradtsága - a harmadik óra közepén vívta ki a folytatás lehetőségét! -, ám az öröm is megcsillant ugyanott: "Ezt vártam, örülök, hogy sikerült. Remélem, ki tudom használni azt, hogy ilyen jó helyen jutottam be a döntőbe, azzal azonban tisztában vagyok, hogy legalább egy jobb lovas van nálam a mezőnyben, a román Urzica. Az éremszerzésről nem szeretnék semmit sem mondani, van egy hetem, hogy még tökéletesebbé tegyem a gyakorlatot. Bár ez sem volt rossz, szeretnék a fináléban egy igazi, feszes tartással végigcsinált, csillogó, ČsupolásatÇ bemutatni, aztán meglátjuk, ez mire lesz elég."

Utána megköszönte még Karácsony Zoltán háttérmunkáját, majd az öltözőbe sietett. A hangszórókból ekkor már nem az elején hallott klasszikus muzsika áradt, hanem az utolsó körre betett ABBA-korong jól ismert nótái. Ekkortájt épp a ăThe winner takes it all" című sláger ment, amely ugyebár annyit tesz: ăA győztes mindent elvisz.ă

Valami azt súgja: van rá esély.

Torna. Férfiak. Selejtező. Az egyéni összetett 36-os fináléjába jutottak élcsoportja: 1. Alekszej Nyemov (orosz) 58.361 (talaj: 9.800, lólengés: 9.787, gyűrű: 9.600, ugrás: 9.712, korlát: 9.675, nyújtó: 9.787), 2. Olekszandr Beres (ukrán) 58.049 (9.612, 9.775, 9.550, 9.675, 9.650, 9.787), 3. Alekszej Bondarenko (orosz) 57.812 (9.475, 9.712, 9.600, 9.750, 9.525, 9.750), 4. Jordan Jovcsev (bolgár) 57.599 (9.650, 9.587, 9.775, 9.350, 9.612, 9.625), 5. Jang Vej (kínai) 57.449 (9.612, 9.687, 9.650, 9.675, 9.225, 9.600), 6. Paul Hamm (amerikai) 57.436 (9.475, 9.562, 9.512, 9.700, 9.575, 9.612), 7. Marian Dragulescu (román) 57.349 (9.700, 9.500, 9.575, 9.637, 9.625, 9.312), 8. Cseng Li-huj (kínai) 57.311 (9.587, 9.675, 9.575, 9.512, 9.550, 9.412), .72. Supola Zoltán (magyar) 37.586 (0.000, 9.787, 0.000, 9.187, 9.025, 9.587), .94. Csollány Szilveszter (magyar) 9.775 (0.000, 0.000, 9.775, 0.000, 0.000, 0.000). A 6-os csapatdöntő résztvevői: 1. Oroszország (Aljosin, Bondarenko, Drevin, Krjukov, Nyemov, Podgornij) 230.133, 2. Kína (Cseng Li-huj, Hsziao Csün-feng, Hszing Ao-vej, Huang Hsziü, Jang Vej, Li Hsziao-peng) 229.996, 3. Ukrajna (Beres, Goncsarov, Mijezincev, Pereskura, Szvitlicsnij, Zozulja) 229.656, 4. Egyesült Államok (M. Hamm, P. Hamm, McCain, Roethlisberger, Townsend, Wilson) 229.208, 5. Japán (Cukahara, Fudzsita, Harada, Kaszamacu, Szaito) 228.081, 6. Románia (Dragulescu, Orzata, Pescaru, Suciu, Urzica) 227.680. A szerenkénti döntők résztvevői. Talaj: 1. Nyemov 9.800, 2. Li Hsziao-peng 9.725, 3. Dragulescu, 9.700, 4. Igor Vihrovs (lett) 9.662, 5. Jovcsev 9.650, 6. Podgornij 9.625, 7. Jang Vej 9.612, 8. M. Hamm 9.612. Lólengés: 1. Urzica 9.812, 2. Supola 9.787, 3-4. Nyemov és Eric Poujade (francia) 9.787-9.787, 5. Beres 9.775, 6. Pae Kil Szu (dél-koreai) 9.762, 7. Krjukov 9.750, 8. Li Dzsang Hjung (dél-koreai) 9.737. Gyűrű: 1. Csollány 9.775, 2. Jovcsev 9.775, 3. Dimoszthenisz Tambakosz (görög) 9.762, 4. Marius Toba (német) 9.700, 5. Ivai Norimasza (japán) 9.687, 6. Ivan Ivankov (fehérorosz) 9.675, 7. Jang Vej 9.650, 8. Zozulja 9.650. Ugrás: 1. Wilson 9.800, 2. Szergej Fedorcsenko (kazah) 9.775, 3. Bondarenko 9.750, 4. Joannisz Melisszanidisz (görög) 9.737, 5. Dieter Rehm (svájci) 9.725, 6-7. Nyemov és Gervasio Deferr (spanyol) 9.712-9.712, 8. Leszek

Színes Sport 2000.09.17.