| ||||
|
|
Kajak-kenu VB, Milánó 1999
Kolonics, Doktor: két meccs, egy beszélgetés Válfi Tamás és Danis Barna helyszíni jelentése
Nem mondhatni, hogy a döntőbe jutás rendszerét kidolgozók túlságosan kedveztek volna az előfutamok győztes egységeinek. A délelőtti hét 1000 méteres szám közül csak kettőben lehetett azonnal kivívni a finálét. Női egyesben és párosban. Előbbiben Kovácsnak nem sikerült, mert rettentően erős futamba került, még a harmadik német Kieseler is jobb időt evezett a többi futamban lapátolóknál. A párosnak ellenben sikerült. Nem volt nehéz. Barócsi és Bóta számában mindössze 11 pár nevezett, így az első három továbblépett. Bótáék másodikok lettek. A TOVáBBI öT magyar egység közül hiába végzett négy is az élen, ez nem volt, nem is lehetett elég a továbblépéshez. A döntőért még a pénteki középfutamokban is teljesíteni kell. - Elég értelmetlen volt előfutamokat rendezni, hiszen ezekből hatan, vagy heten továbbléptek, csak egy, vagy két egység esett ki - vélekedett a futamgyőztes kajakos, Storcz. - A döntőbe jutásért aztán élethalálharcok lesznek, négy futamot rendeznek, csak kettő-kettő jut tovább biztosan. Innen ki is lehet pottyanni. Főleg, ha erős futamba kerül az ember. éppen ezért akartam első lenni, hogy némileg könnyítsek a helyzetemen. Storcz nemcsak ezért füstölgött. Elmondta, borzasztóan hullámzott a víz. A MAGYAROK tekintélyét jól jellemzi, hogy a hét előfutam közül hat esetben a négyes, vagy az ötös, azaz a legjobbaknak járó pályát kapták. Mint például a Pulai, Novák kenupáros, amelynek szintén meggyűlt a baja a vízzel. - A mienk eléggé magas építésű fahajó, épphogy nem folyt be rajta a víz, ehhez jó technikára volt szükség - így Novák. Mi volt azokkal, akiknek alacsonyabb volt a hajójuk, vagy kevésbé jó a techikájuk? Plusz kilókat cipeltek magukkal. - Azért jöttünk gyorsan, hogy kipróbáljuk a pályát. Nem sok örömünk volt benne - mondta Pulai. A férfi kajakosoknál a négyes (hihetetlen: ebben a számban 33 hajó indult), valamint az Almási, Bauer pár is nyert. Ez másra nemigen volt jó, mint esetleg az ellenfelek megijesztésére. KOLONICS a délelőtti 1000 és a délutáni 500 méteres előfutamban is a cseh olimpiai és világbajnok Doktormögött végzett a második helyen. (Egyik sem ért döntőt.) A második összecsapás után aztán a hajómérlegelést követően jóizűt beszélgettek. Régen lemérték hajóikat, már a következő futam tagjai is "beparkoltak", Kolonicsék még mindig csevegtek. Megvitatták a nap történéseit. Azt is, hogy délutánra már alig volt zavaró a víz hullámzása. Hogy mitől változatak meg a körülmények? Azt senki sem tudta. ákosz volt a sztár. Legalábbis a fotósok körében. Ki az az ákosz? Természetesen Vereckei, aki a tavalyi kajak egyes 500 méteren aratott győzelmével befutott a menők közé. A csütörtöki 500-as futama végén és amikor a stég felé evezett, kattogtak rendesen a fényképezőgépek. Aztán leült pihenni. Háttal. Rögtön megkérték, hogy ezt szemből tegye. Lesték minden mozdulatát. A DéLUTáNI kilenc versenyszámnál egyébként már sokkal jobb (humánusabb) volt a rendszer, az első hellyel négy esetben közvetlenül is a döntőbe lehetett kerülni. Ezt a lehetőséget meg kell becsülni, ki kell használni. A női kajak négyes (Kovács, Szabó, Viski, Kőbán), a kenu négyes (Horváth Cs., Kolonics, Pulai, Novák), valamint a férfi kajak négyes (Kammerer, Vereckei, Storcz, Horváth G.) is élt vele. A Pulai, Novák kettős viszont nem, csak a második helyen végzett. A további öt egység - Kolonics, Vereckei, Kőbán, Storcz és Horváth G., Kovács és Szabó - második, illetve négy első helye is csak a középfutamra volt elegendő.
Az első nap mérlege: öt magyar egység
már döntős.
Nemzeti Sport 1999. augusztus 27. |
|