Az államalapítás ünnepe és a millenniumi esztendő lezárása alkalmából Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter kitüntetéseket, elismerő okleveleket adott át pénteken a hazai sportéletben kimagasló teljesítményt nyújtó személyeknek, szervezeteknek. A kitüntetettek között volt az öttusa halhatatlanja, Balczó András, valamint az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina is, mindketten a Csik Ferenc-díjat vehették át. A Magyar Köztársaság ifjúsái és sportminisztere Ezüst toll díjat adományozott a Nemzeti Sport kollektívájának is. A miniszteri indoklás szerint az Ezüst tollat azzal érdemelte ki lapunk, mert 1903 óta folyamatosan tájékoztatja olvasóit a minőségi sport történései mellett az utánpótlás eredményeiről, illetve a szabadidősport eseményeiről. Az európai sportpiacon egyedülálló módon a Nemzeti Sport nemcsak a hazai sportéletről számol be, hanem a nemzetközi eseményekről is részletes, minden igényt kielégítő tájékoztatást nyújt. Az Ezüst tollat a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szekeres Tamás vette át Deutsch Tamástól.

Lapunkat kétszer szólították a "dobogóra", hiszen a sportminiszter szintén Ezüst tollal jutalmazta Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport labdarúgó-rovatának munkatársát. Sportújságírói tevékenysége mellett a Dribli az égig cím? Czibor Zoltánról szóló könyv szerzőjeként érdemelte ki a rangos elismerést.

A kitüntetettek

Bay Béla-díj (edzők): Dosek Lajosné Kállai Ervine , dr. Ormai László, Szőcs Bertalan. Csik Ferenc-díj (sportolók): Balczó András, Egerszegi Krisztina. Esterházy Miksa-díj (sportvezetők, sportdiplomaták): Aján Tamás, Bonn Ottó, Nádori László. Kemény Ferenc-díj (sporttudomány): Benczúr Miklósné. Kerezsi Endre-díj (iskolai sport, diáksport): Istvánfi Csaba , Ónody Szabolcs. Ezüst toll-díj (sportújságírók): a Nemzeti Sport szerkesztősége, Szöllősi György, Hegyi Iván. Minarik Ede-díj (sportközösségek): kajak-kenu válogatott, Magyar Speciális Olimpia Szövetség. Települési Önkormányzat a jövőért miniszteri díj: Debrecen önkormányzata, Tiszaújváros önkormányzata. Miniszteri elismerő oklevél: Bessenyei Péter, Fábián László, Galambos Zsolt , Kemény Ferenc, Kogon Mihály, Kökény Beatrix, Kun Zoltán (posztumusz), Megszállottak klubja, Mészöly Kálmán, Móna István, Orendi Mihály, orvosválogatott, Petrekanits Máté, Répási László, Rök Samu, Schobert Norbert, Szűcs Zoltán, Tóth István. Aschner Lipót-díj (támogatók): Westel GSM Mobil Távközlési Rt.

"Mit keresel itt, te csibész?!"

Szerdán az MLSZ centenáriumi ünnepségén, a Népstadion előtt száz és száz kéz szorította meg Puskás Ferenc jobbját, világhírű sportvezetők, egykori labdarúgók ölelték át a magyar labdarúgás legendás alakját, de az embersorfal előtt ellépő Öcsi bácsi csak egy ifjú újságírónál állt meg külön, és élcelődött vele: "Mit keresel itt te csibész?!"

A "csibész" - ahogy mindig ilyenkor, merthogy a jelenet időről-időre megismétlődik immár évek óta - szavak nélkül, egy illedelmes mosoly és egy udvarias biccentés kíséretében válaszolt: tiszteletem, Öcsi bácsi. Az esetben csak az nem mindennapos (sőt, abszolút rendhagyó), hogy a világ egyik legnagyobb labdarúgója egy fiatalembert a becéző szavaival tüntet ki, hiszen a földön milliók a vagyonuk egy részét odaadnák, ha Puskás Ferenc csak egy jó napottal köszöntené őket. A kontraszt ráadásul ez esetben még élesebb: a hetvenötödik életéve felé közelítő Öcsi bácsi a harminc esztendejét legfeljebb távcsővel kereső ifjú újságírót köszöntte atyai hangon.

"Mit keresel itt, te csibész?!"

A válasz adott: ő mindenütt ott van, ahol a legendák gyülekeznek, mert újságírói - sőt a fogalmazás úgy pontos: Nemzeti Sportos újságírói - karrierje, a tehetségének egyik szelete az Aranycsapat mítoszával egyenlő.

Szöllősi György, a "csibész", hajdanán (de nem is olyan régen, tán hat esztendeje sincs még) az egykori, zajos, Visegrádi utcai szerkesztőség egyik félretett, ütött-kopott, s az utcáról épphogy betoppanó, az újságírás iránt érdeklődő fiataloknak félretett foteljében ülve köszöngetett annak, aki éppen arra járt... Akkoriban senki nem tudta, hogy hosszú, fekete kabátja alatt ott lapul egy könyv kézirata (a Czibor Zoltán életéről szóló "Dribli az égig"), s a lelkében ott van a magyar futball legszebb évtizedeinek, az Aranycsapat fémjelezte kor minden érzése - és persze ott rejtezik a tehetség is. Hosszú hetekig, hónapokig csak elfutottak mellette...

Jellemző: egy gyeplabdáról írt cikknek köszönhető, hogy a csendes ifjút a szerkesztőségbe lendítette a sors, s az NS különös darálós világában ez már jelentett valamit. Jelentette azt, hogy egy nyomtatásban is névvel jegyzett kolléga került közénk, hogy aztán bizonyítsa: a tehetséggel messzire el lehet jutni igazán fiatalon is.

S bizonyította azt, hogy ha valaki érti a szakmáját, ha valakit elfogadnak, ha valaki hiteles, akkor elkönyvelhet mindenfajta díjat - miniszteri kitüntetést is.

S magáénak tudhatja a legnagyobb elismerést - Puskás Ferenc baráti köszöntését.

Nemzeti Sport 2001.08.18.