Kemény szerint el kell felejtenünk az Eb-győzelmet

-- Rengeteg gratuláló telefont és SMS-üzenetet kaptam és kapok, tényleg nagyon jólesik, hogy ennyien gondolnak a csapatra és rám -- mondja dr. Kemény Dénes szövetségi kapitány.

+ Volt olyan gratuláció, amely meglepte?

-- Akik felhívtak, vagy üzentek, tudtam, hogy jelentkezni fognak, pontosabban úgy gondoltam, fel fognak hívni. Különleges és igen megható volt a honvédos pólóedző, Kovács Pista döntő utáni telefonos üzenete. Megható volt a szóhasználata.

+ Megtudhatjuk, hogy mit írt?

-- Meg, persze. Azt írta, hogy Biros Peti ötödik góljánál elsírta magát, majd hozzátette: "Az Isten áldjon meg benneteket!"

+ Közel állnak egymáshoz.

-- Nagyon összekovácsolódtunk, sokat beszélgettünk az utóbbi időben. Felnézek rá a sikerei miatt. Az sem titok, hogy az Európa-bajnokságon egyetlen kabalám volt, egy szerencsepénz, amit a kisfiától kaptam még az Eb előtt. Minden meccsen ott volt a zsebemben.

+ Ha jól tudom, a kosaras Bagoly Vera is üzent...

-- De ez nem meglepő! Verával nagyon jó a kapcsolata a családnak, tavaly nyáron itt a kertben tanítgatta kosarazni Kristóf fiamat.

+ Meglepte, hogy telt ház volt Ferihegyen?

-- Az esett a legjobban, hogy rengeteg olyan ember jött ki a fogadásunkra, akiket nem is ismerek. Ilyenkor érzi csak igazán az ember, hogy mekkora a felelőssége. Borotvaélen táncolás az egész, lehetsz első, de lehetsz hetedik is, miközben tudod, hogy számodra ismeretlen emberekből micsoda érzelmeket tud kiváltani a válogatott szereplése. Kristálytisztán látni, a közvélemény szereti a pólót, szereti a csapatot. Nem is gondoltam volna, például, hogy a Fradi labdarúgóinak öltözőjében nap mint nap mi voltunk a téma. De találkoztam Szűcs Lajossal, a csapat kapusával, ő mondta, hogy sokat beszéltek rólunk, a szereplésről. Jólesett hallani.

+ A döntő után másfél órát aludt, azóta pedig egymásnak adják a kilincset a tévéstábok és az újságírók. Fárasztó lehet...

-- A csapat nevében is mondhatom, nem szeretünk a csapból folyni, már csak azért sem, mert ha túl sokat szerepelsz, akár ellenszenvessé is válhatsz. A másik: nem szabad elhinnünk azt a sok dicséretet. Ebből a szempontból jobb is, hogy vasárnap elutazunk Ausztráliába. A Világkupa előtt pont annyi időnk lesz, hogy egyrészt visszaálljunk a normális alapállásba, másrészt, hogy végre kialudjuk magunkat. El kell felejtenünk az Eb-győzelmet ahhoz, hogy a következő eseményen sikeresek legyünk.

+ Nem tart attól, hogy a Világkupán az Eb-siker és a vele járó sydneyi szereplés tudatában már nem pörög úgy a csapat?

-- Nem... Annyira fiatal és sikerre éhes a gárda, hogy ezt nem tudom elképzelni. Ezek a fiúk nemcsak arra büszkék, hogy nyertek Firenzében, hanem arra is, hogy az elmúlt négy világversenyen dobogón voltak. Ez nagyon nagy teljesítmény, egyetlen csapat sem tud ehhez hasonlót felmutatni.

+ Az Eb-n tizenöt játékos szerepelhetett, a Világkupán csak tizenhárom. Tudja már, hogy ki lesz az a két Európa-bajnok, aki itthon marad?

-- Csütörtökön jelölöm ki az utazó keretet. Higgye el, nagy gondban vagyok, sajnos két fiút valóban itthon kell hagynom.

+ Azt már tudjuk, hogy mit üzent Bagoly Vera, vagy éppen más. Arra is kiváncsiak lennénk, hogy mit mondott a meccs után Kemény Ferenc, a juniorválogatott kapitánya, aki nem mellesleg az ön édesapja.

-- Nem volt kint Firenzében, így telefonált. Az első mondata az volt: zseniálisak voltak a fiúk. Fecsó egyébként legalább annyira izgult, mint én. Szokásához híven, nem is nézte a meccset.

+ Jól hallom?

-- Igen. Most is, mint máskor, felvette a rádiótelefonját, kisétált a házukhoz közeli erdőbe, majd tízpercenként felhívott valakit, hogy mennyi az eredmény. Két éve, amikor Sevillában játszottunk döntőt, a ház előtt sétált, úgy, hogy azért az ablakon beláthasson. Abból következtette ki a győzelmünket, hogy a feleségem az ágyon ugrált örömében.

+ Azzal egyetért, hogy színvonalában az évtized meccse volt a horvátok elleni finálé?

-- Még nincs vége az évnek... A szukolók biztosan nagyon jól szórakoztak. Tényleg kiváló meccs volt, amelyen az döntött, hogy a mi játékosaink egyéni értéke jobb a horvátokénál. A bírói felfogás más volt a döntőn, ezért volt a rengeteg kiállítás, és a szokatlanul sok gól. Amúgy a játékvezetéssel kapcsolatban el kell mondanom, most sem éreztünk semmiféle negatív megkülönböztetést, és ez ennél a sportágnál roppant fontos tényező. Egyébként sokan kérdezték meg tőlem, hogy az első negyed után, egy háromnál, mit mondtam a fiúknak. Semmi különöset, csak egy-két dolgot kiigazítottam. Addigra ugyanis már megszületett Vári Attila gólja, amely meggyőződésem, nem szépítő gól volt.

+ Hanem mi?

-- Jeladás...

Sal Endre Nemzeti Sport 1999. szeptember 14.