|
|
| ||||
|
Megállíthatatlanul Magyarország-Spanyolország 7-5 (1-0, 2-1, 4-2, 0-2) Hajós Alfréd uszoda, 3500 néző, V: Klarics (horvát), Rajevics (jugoszláv) MAGYARORSZáG: KóSZ - Tóth F., KáSáS 2, STEINMETZ B., DR. MOLNáR T. 2, Benedek 1, Kiss G. Cs: MÄRCZ 1, Varga, Vári 1, Fodor, Vincze, Biros. Szövetségi kapitány: dr. Kemény Dénes. SPANYOLORSZáG: Andreo - Hernandez, Estiarte, Marcos, PéREZ 2, Gómez, C. Garcia. Cs: Pedrerol, Ballart, Sans, Salazar, MORO 2, P. Garcia 1. Szövetségi kapitány: Joan Jané.
Gól - emberelőnyből: 2/2, ill. 6/2
Aztán beleharapott a kezében szorongatott félrőfös szendvicsbe... Valamelyest érthető volt Jané kapitány döntése, hogy első számú kapusát a tribünre ültette. Az előző négy nap alapján ugyanis joggal tarthatott attól, hogy esetleg tönkrelőjük a kis zsenit. Akkor pedig oda a varázs, ami a perthi vb döntője óta tart (azóta ugyanis egyszer sem védett ellenünk). Legalább ennyi maradjon meg nekik, elvégre úgy tűnt, esélyük nincs. Az előző napokban 15 - betűvel is: tizenöt! - gólos mérkőzésenkénti átlagot produkáló magyar együttes olyan döbbenetesen jó formában pólózott, hogy nagyon úgy festett: a Margitszigeten ezen a héten a világ bármely csapata vereségre ítéltetett volna. Az már az olimpiai és világbajnok gárda balszerencséje, hogy "beleesett" a szórásba. és szerencséje, hogy az előző napi, lenyűgöző s egyben döbbenetes, amerikaiak elleni parádé után tizenöt órával egy inkább fontolva haladó magyar együttes tempózott a túloldalon - így a nagy armada relatíve olcsón megúszta. Az első negyed a türelemjáték jegyében telt, mindenki kereste a rést a másik falán. Ki gondolta volna, hogy ippeg Manuel Estiarte "mentén" találjuk meg... Pedig így esett: a varázskezű irányító szúrta rá az első spanyol előnyt, ám - a perthi vb-vel ellentétben - azt most nem segítette be egy blokkoló kéz, a kapufáról visszajövő labdával viszont Kásás elszelelt, és kíméletlenül bevágta a ziccert. értékelhető akció nem akadt több, ígéretes is csupán nálunk, de kombinációinkat nem koronázta siker. A spanyolok leginkább Pérezben bíztak, csakhogy Steinmetz elképesztő magabiztossággal takarta be a hegyomlásnyi centert, aki elől vagy ő, vagy a kapujából szenzációs ütemben "kifutó" Kósz halászta el a labdát. Igaz, a második rész harmadik percében egyikőjük sem segíthetett: kapusunk ugyan odaért Pedrerol lövésére hátrányban, ám balszerencséjére a szerecsenszínű elé pattant a labda, és az ex-kubai egy méterről egyenlített (1-1). Nem sokáig örülhettek - annál nagyobb volt ugyanakkor az ujjongás a meglepően nagyszámú szurkolósereg körében, köszönhetően Molnár Tamásnak. Centerünknek csupán egy szemvillanásnyi időre volt szüksége, hogy egy bámulatos svédcsavarral visszaszerezze a vezetést. S miután a védelem még a folyékony közegben is szilárdnak bizonyult (Kósz brillírozott), ismét lehetett kontrázni. Két alkalmat, sajnos, elszalasztottunk, harmadjára viszont jött Märcz, s bár éles volt a szög, egy fantasztikus lövőcsellel beugrasztotta Andreót a rövid sarokba, aztán úgy lőtte ki a hosszút, hogy a labda a kapufáról vágódott a hálóba (3-1). Ez sem volt akármi, ami azonban a fordulás után következett, az egészen lehengerlő volt. Benedek tökéletesen érzett rá arra, hogy az eddigi "csapat alá rendelődés" után eljött az ideje, és ő is beragasztott egy irdatlan kapufás gólt. Tényleg az volt: a bevágódó labda a hálót alulról fogó vasról úgy nyolc méterig repült vissza... Majd - tizenhét perc után - megérkezett az első emberelőnyünk is, Kásás nem sokat vacakolt, igaz, annyit azért lóbált, hogy Andreo teljesen eltévessze az ütemet, és csak akkor emelje ki a kezét, amikor a labda már rég megakadt a hosszú felsőben (5-1). Mielőtt a spanyolok helyzete végképp kétségbeejtővé vált volna, Moro két emberes bombát eresztett meg, Kósz ugyan mindkettőn rajta volt, de a labda mindannyiszor bement a kezéről. Belefért, mivel mindkettőre volt válaszunk. Elébb Molnár, ha lehet, még látványosabb svédcsavarral ejtette ámulatba a népet, utóbb Vári viharos nagy bombája után háló zörgött, lelátó hörgött (7-3). "Csak a tutit játszd!" - adta ki a jelszót a tornazáró hét percre Kemény Dénes, ami egy csúnyácska negyedet eredményezett, de nem hazabeszélünk, amikor azt mondjuk: nagy dolog az, ha valaki megteheti, hogy az olimpiai bajnok ellen csupán a biztonságra törekedjék a meccseket máskor eldöntő utolsó részben. így is megőriztünk kettőt az előnyből, Kemény pedig nyugodtan kijelenthette: "ez alatt az öt nap alatt sem változott a célunk, azaz szeretnénk meggátolni ellenfeleinket, hogy a Sevillában megszerzett Eb-aranyat leakasszák a nyakunkból." Annak egyébként napra pontosan két esztendeje. Ugyanígy két külföldi torna és az Unicum-kupa megnyerését követően indultunk neki a sevillai nagy menetnek. Csak akkor nem voltunk százszázalékosak a Szigeten, mint most, a kupa történetében először. Néhány, a dicső múltat ismerő szaktekintély meg is kockáztatta: ennél jobban magyar válogatott még nemigen pólózótt, amióta csónak helyett kapura játsszák a sportágat. Ha szeptemberben is így menne az Európa-bajnokságon, akkor... Majd meglátjuk. Egyelőre legyen elég annyi: nem lennénk a többiek helyében.
(csurka g.) Az Unicum-kupa végeredménye:
1. Magyarország 5 - - 67-22 10
(Azonos pontszám esetén a gólkülönbség döntött.)
A torna legjobb kapusa: Kósz Zoltán.
Nagy formában Németország-Szlovákia 7-13 (3-4, 1-3, 2-2, 1-4). Hajós Alfréd uszoda, 400 néző. V: McNeil (ausztrál), Camey (amerikai) NéMETORSZáG: Tchigir - SCHERTWITIS 2, Weissinger 1, DIEROLF 2, Politze, Reinhardt, Reimann 2. Cs: Wollthan, Mackeben, Kaiser, Ingenlath, Pohlmann. Edző: Sterzik Uwe SZLOVáKIA: Gergely S. - NISNIY 2, NAGY 5, BACó 3, Cipov 2, Gyurcsi, Charin. Cs: Kaid 1, Zatovics, Mravik. Edző: Botlik László
Gól - emberelőnyből: 6/2, ill. 7/4 Bronzcsata Egyesült államok-Ausztrália 4-5 (0-2, 2-1, 0-1, 2-1). Hajós Alfréd uszoda, 800 néző. V: Kosztolánczy, Hasszekioglu (görög) EGYESüLT áLLAMOK: HACKETT - Flynn, Oelding 1, Albricht, Pope, Beaubien, Bailey. Cs: Kredel, Kern 1, Arroyo 1, Azeveldo, Wigo 1. Edző: John Vargas AUSZTRáLIA: DENIS - Mársden, Miller, T. Oberman, WOODS 2, Owen-Jones, Thomas 1. Cs: Petrov, Boyd, Neesham 1, Whalan, M. Oberman 1. Szövetségi kapitány: Don Cameron, Pócsik Dénes
Gól - emberelőnyből: 1/1, ill. 6/2 Csurka Gergely Nemzeti Sport 1999. augusztus 23. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
