Befutó St. Louisban - az arany természetesen Halmaynak jutott

Elegáns szövetöltöny, nyakkendő, különleges karimájú kalap. Így tekint a világra a magyar úszósport elhallgatott világklasszisa. Hajós Alfréd volt az első olimpiai bajnok (Athén, 1896). Uszodát neveztek el róla, élénken él az emlékezetben. Halmay Zoltánról nem neveztek el uszodát, a szobrát sem koszorúzzák - van egyáltalán? Pedig a Hajós-korszak után közvetlenül valóban maradandót alkotott, három olimpián (1900, 1904, 1908) hét érmet nyert. Éppen annyit, mint Egerszegi Krisztina.
1897-et írtunk. Hajós az ünnepelt hős, a férfiideál, akit a görög újságok az athéni olimpia idején szerényen csak magyar delfinnek neveztek. Talán senkinek sem tűnt fel, amikor a Sportvilág újságírója egy úszó gyerekversenyről tudósítva a következőket írta: "Halmay Zoltán meglepően szép, egyenletes tempókkal úszik." Itt kezdődött a legendás pályafutás, amelynek első állomása az 1900-as párizsi olimpia volt. Tizenkilenc éves ekkor az ifjú Halmay Zoltán, a vasi Magasfalu szülötte, aki a francia fővárosban egymaga képviselte a magyar úszósportot. Párizs méltatlan rendezőnek bizonyult, a színpompás Világkiállítás mellett eltörpült az olimpia jelentősége. Se megnyitó, se záróünnepély, a stadionok helyett pedig parkokban, utcákon, játszótereken folytak a versenyek (mókás, de tény, a járókelők sok esetben nem is tudták, hogy egy olimpiai döntőbe sétáltak bele ... ). Halmay Zoltánon semmi sem múlt. Kétszáz méteres és 4 000 (!) méteres gyorsúszásban ezüstérmes lett, 1000 méteres gyorsúszásban pedig harmadik.
Négy évvel később már kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát! 1904, St. Louis. A helyszínválasztással megint megjárta a világ. Eredetileg Chicago kapott megbízást a lebonyolításra, ám Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke közbeszólt. Mivel 1904-ben ülték annak a centenáriumát, hogy Amerika megvásárolta Louisianát Franciaországtól, és St. Louis lett a befutó. Amely természetesen szintén a Világkiállítás mellékprogramjakánt képzelte el az olimpiát. Jellemző módon, Pierre de Coubertin báró a döntés után át sem kelt az óceánon, távolmaradásával tiltakozott, hogy ismét betétprogrammá szürkítették a Játékokat. Igaza lett ...

HALMAY ZOLTÁN

Született: 1881. június 18., Magasfalu Elhunyt: 1956. május 20., Budapest Klubjai: MUE, MTK Legjobb eredményei: 2x olimpiai bajnok (50 yard gyors, 28.0, 100 yard gyors, 1:02.8, St. Louis - 1904), 4x olimpiai 2. (200 m gyors, 2:31.0, 4000 m gyors, 1:08:55.4, Párizs - 1900; 100 m gyors, 1:06.2, 4x200 m gyorsváltó, 10:59.0, London - 1908), olimpiai 3. (1000 m gyors, 15:16.0, Párizs - 1900); nem hivatalos olimpiai bajnok (4x250 m gyorsváltó, 16:52.4, Athén - 1906), nem hivatalos olimpiai 2. (100 m gyors, 1:12.0, Athén - 1906), 2x világcsúcstartó (100 m gyors, 1:05.8, 1905; 200 yard gyors, 2:26.8, 1908), 14x magyar bajnok

Botrányos szállás, botrányos rendezés. A sportolókat, így a magyarokat is vízvezeték nélküli, belvároson kívüli házakban helyezték el. A németek így csak sört ittak, a franciák bort, a magyarok pedig tejet. Az amerikai tehén-, vagy inkább bivalytej azonban rendet vágott a magyar sorban. A tejkórból még Halmay jött ki a legjobban, ám hiába gondolta azt, ezzel lezárult a kálvária, a vízben tovább folytatódott.
Az úszóversenynek egy mesterséges, sekély vizű tó adott otthont. A vízben tutajt horgonyoztak le és erről indultak a versenyzők az ötven illetve száz yard távolságra elhelyezett rögzített gerendákig.
Ötven yard. Az egyik előfutamot Halmay nyerte, a másikat Leary, az amerikai bajnok. A döntőben aztán Halmay késve és bizonytalanul startolt. Leary vezetett, könnyed úszása élesen elütött Halmay stílusától, amely óriási erejű, hatalmas karcsapásokból állt, a lábát pedig szinte egyáltalán nem használta a haladáshoz. A táv felénél aztán Halmay beérte az amerikait, sőt meg is előzte. Elsőként ért a célba, ám az amerikai célbíró a második helyre tette. A döntőbíró végül is újraúszást rendelt el.
Leary vagy Halmay? Nem volt vita: a magyar versenyző jó rajt után végig vezetve, 28 másodperc elteltével, négy láb különbséggel olimpiai bajnoknak vallhatta magát. Kétszer kellett nyernie ahhoz, hogy egyszer ő legyen az első ... Másnap 100 yard gyorson Halmaynak már nem Learyvel kellett számolnia, hanem a másik amerikaival, Danielsszel. A fináléban aztán Daniels sem tudta felvenni Halmay tempóját, és másfél méteres előnnyel ismét magyar olimpiai bajnoki aranyérem született.

"A ma emberének kultúráját meghatározza, miként becsüli meg elôdei dicsô tetteit" (Seneca)

Két olimpia, öt érem - és hol volt még a vége ... 1908-ban, Londonban. Persze hősünk addig sem tétlenkedett, 100 yardon világcsúcsot úszott, majd 1905 decemberében Bécsben a Diana-Bad 35 méteres medencéjében produkált kivételeset. Hiszik vagy sem, az ő nevéhez fűződik az első 100 méter gyorson elért világcsúcs (1:05.8). Jellemző módon a Nemzetközi Úszószövetség ekkor még nem is létezett, így csak később hitelesítették a rekordot ...
Nem volt szerencséje. Ez látszik abból is, hogy ha a görög lobbi erősebb, akkor 1906-ban már háromszoros olimpiai bajnok. Nem lehetett az, az 1906-os athéni olimpiát ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem fogadta el hivatalosnak. Halmay nem foglalkozott a nagypolitikával - úszott. Száz gyorson második lett, majd a 4x250 méteres magyar gyorsváltó tagjaként aranyérmes. Két évvel később, a londoni olimpián éppen a váltó volt a végzete ...
Tehát 1908, Nagy-Britannia. Halmay 100 gyorson kikapott Danielstől (ugye, emlékeznek még rá St. Louisból?), ám ez még nem számított kudarcnak. A 4x200 méteres gyorsváltó viszont már igen. Főleg, hogy a döntő során mindenki biztosra vette, a mieink nyernek. Az első három tag - Munk, Zachár és Las-Torres - jelentős előnyt szerzett, majd Halmay következett.
Száz méter után, vagyis a táv felénél az amerikai Rich előtt kilenc, az angol Taylor előtt tizenkét méterrel vezetett. Innen már nem lehet kikapni - gondolta a magyar küldöttség. Rosszul számítottak. Úgy hatvan méterrel a cél előtt Halmay - ki tudja miért? - kapkodni kezdett, ráadásul nekiúszott az oldalfalnak. Taylor utolérte, megelőzte és megnyerte Nagy-Britanniának az olimpiai aranyérmet. Magyarország csak második lett, a Halmay-mítosz pedig semmivé ...
Ô egyébként utólag a következőképpen magyarázta a szétesést: "Életem legkínosabb versenyére milyen magyarázatot mondhatok? Az olimpia minden más magyar döntőjén ott izgultam, szaladgáltam, szurkoltam, tanácsokat adtam, segítettem, vitatkoztam. Csak a magam formájával nem törődtem." Igaz ami igaz, Halmay a londoni olimpián versenyző, edző és kapitány is volt egy személyben (1919 és 1928 között ismét ő volt a szövetségi kapitány). Az olimpiai kudarc megviselte. Két évvel később, Magdeburgban egy német- magyar úszómérkőzésen búcsúzott a versenyzéstől. Később civilként sem szakadt el az úszástól. Habár a Hungária Gumitextilgyár igazgatója volt, továbbra is ellátta tanácsokkal az utódokat.
Igazi all round sportember volt. Úszásban a világhírig jutott, de kiválóan vízilabdázott és remek labdarúgónak is mondták. Kiugróan evezett, 5000 méteres gyorskorcsolyázásban pedig magyar bajnokságot nyert. Hét érme volt az olimpiákról. Egerszegi Krisztina feltűnéséig ő volt a magyar úszósport legeredményesebbje. Mégsem emlékszünk rá. Pedig kellene. Amikor 1956 májusának végén eltemették, a következőket mondták a búcsúztatásakor: "Még senki sem úszott nagyjaink közül olyan erőteljesen, nagy mozdulatokkal, fröcskölve, zúgva, törtetve, olyan őserővel, mint Halmay Zoltán. Senki sem vert még akkora hullámokat, mint ő."
A hullámokat viszont elcsendesítette az idő. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik. Vigyenek friss virágot a sírjára ...