Már az 1500 méteres táv felénél látszott - Savanya Norbert megint valami nagy dologra készül. Hosszról hosszra energikusabban tempózott, mind jobban elhúzva a vetélytársaktól. Ráadásul részidejei alapján a parton azonnal megindult a számolgatás, vajon meg tudja-e dönteni addigi (12:42.62) világcsúcsát.

Aztán amikor az eredményjelző 12:35.64-et mutatott, kezdődhetett az ünneplés.

A egri uszonyos- és búvárúszó Európa-bajnokság közönsége egy emberként éltette a szegedi versenyzőt, aki kilencszer állt már a világbajnoki dobogó tetején, és Egerben négyre növelte kontinensbajnoki címeinek a számát.

Méltó befejezése egy pályafutásnak: Eb-aranyérem - világrekorddal. Savanya Norbert ugyanis Egerben búcsút intett a válogatottságnak.

Savanya Norbert

- Még csak huszonöt éves. Nem túl korai búcsúzni?

- Úgy érzem, ennyi volt bennem. Márpedig győztesként szeretnék elköszönni, nem pedig megérni azt, hogy rendre elpáholnak a világversenyeken.

- Azért a világcsúcs nem arra utal, hogy már leszálló ágban lenne.

-Szerintem egy eredményes élsportolónak az is mutatja a klasszisát, hogy időben nemet tud mondani a folytatásra. Különben is mindent elértem már, amit ebben a sportágban lehet. A rekordról pedig csak annyit, azt hiszem, olyan időt sikerült úsznom, amit nehezen fognak majd megjavítani.

-Ráadásul mindezt a hagyományos uszonnyal érte el. Miért nem próbálta ki az oroszok által favorizált új "répauszonyt"? Nem bízott a sikerében?

- Egyszerű a magyarázata, az oroszok nem adtak belőle. Ismernek, tartanak tőlem, így esélyem sem volt rá, hogy kipróbálhassam a találmányukat. Pedig ha azzal versenyezhetek, akkor legalább tíz másodperccel jobb lesz az eredményem.

- Ennyit jelentene?

- Igen, ezé az uszonyé a jövő. Aki megtanulja használni, az óriási előnyre tehet szert.

- A görög Dimitriosz Tomaisz, akitől nyolcszázon kikapott, "répauszonnyal" úszott...

- Mindegy, az utolsó ötven méteren jobb volt nálam, és a jobbtól nem szégyen kikapni. Ott a döntő után nagyon elkeserített, hogy nem én nyertem, de mostanra sikerült megbékélnem a gondolattal. Sőt, noha legszívesebben hazamentem volna az ezerötszázas szám után, nem bántam meg, hogy elindultam a másik távon és a váltóban.

-Annyira elfárasztotta a hosszú táv?

- Igen. Szinte semmivel sem foglalkoztam a nyáron, csak azzal, hogy rendesen felkészüljek a hazai Európa-bajnokságra. Győzni mentem Egerbe, és miután sikerült, úgy éreztem, megtettem, kész, ideje elköszönni. Persze, a többi váltótaggal nem játszhattam el, hogy egyszerűen hazautazom.

- A kontinensviadalt egy héttel megelőző akitai Világjátékokon is ezért nem indult?

- Nagyon rossz időpontban rendezték a japánok a Világjátékokat. Szívesen elmentem volna, ha az Eb után kezdődik. Igaz, most meg az elhalasztott egyetemi vizsgáimat tábláztam be a programomba.

- Hány vizsgáról van szó?

-A közigazgatási jog már megvan, a büntetőeljárás pedig jövő héten vár rám. Amennyiben az is sikerül, akkor már a szegedi jogi egyetem ötödéves hallgatójának mondhatom magam.

-A jövőben azért az iskola mellett az uszodában is lehet még találkozni önnel?

- Természetesen mindennap lejárok majd edzeni. Csak versenyen nem indulok. Feltett szándékom, hogy a gyerekeknek átadjam a tapasztalataimat. Na és szeretném segíteni a sportágat, hogy az utánam következőkre már jobban odafigyeljenek.

- Kicsit keserűen hangzik...

- Szó sincs róla. Hiszen amit csináltam, abban a legjobb voltam.

- Eszébe sem jutott, hogy úszóként esetleg sokkal nagyobb elismerésben részesült volna?

- Nem gondolkoztam ezen. Nekem ezt rendelte a sors.

-És hogyan szeretné elérni, hogy a következő generációra már jobban odafigyeljenek?

-Még nem tudom. Remélem, az eredményeim magukért beszélnek, és mivel a sportág közelében igyekszem maradni, adódik rá alkalmam, hogy kicsit erősítsem sportdiplomáciai vonalunkat.

- Az athéni olimpiai felvétel sokat segített volna...

-Nagyon sajnálom, hogy a görögök végül nem tudták keresztülvinni, hogy programba kerüljön az uszonyos- és búvárúszás. Talán majd a kínaiak, hiszen ők is nagyon eredményesek ebben a sportágban.

-Idén, gondolom, még nem volt ideje nyaralni. Bepótolja?

- Igen, most készülök Szicíliába.

- Remek hely a tengeri búvárkodásra.

-Á dehogy! Nincs is hozzá jogosítványom. Különben sem vonz.

- Nocsak!

-Tényleg nem. Az utat sem én választottam, hanem a párom. Nekem csak az a fontos, hogy érezzem a tenger illatát, és pihenhessek. Hogy végre ne kelljen semmit sem csinálnom. Rám fér, és azt hiszem, meg is érdemlem.

Csanálosi Beáta, Nemzeti Sport 2001.09.12