Egerszegi Krisztina & Vigassy Ádám
------------------------------------------------------------
forrás: Esküvő Magazin 1999
------------------------------------------------------------
Az egész ország
"Egérke" néven zárta szívébe azt a pici lányt, aki alig tizennégy évesen a
dobogó legfelső fokán állt Szöulban. Egerszegi Krisztina időközben 25 éves
felnőtt hölgy lett, aki 1999. május 21-én szerelméhez, Vigassy Ádámhoz
(27) kötötte életét első randevújuk egyéves évfordulóján. Esküvőjük
titokban zajlott, eddig a fotók is csak családi kézben mozogtak. A
számtalan kíváncsi újság közül egyedül magazinunkat érte a
megtiszteltetés, hogy bemutathassuk Krisztinát, mint menyasszonyt és
elmesélhessük olvasóinknak, milyen volt lakodalmuk. De kezdjük a
legelején! Krisztina a Mátrában, Ágas-váron ismerkedett meg Ádámmal, ahol
egy gyerekprogram döntőjét, egy túlélő versenyt szerveztek. Krisztina
korábban nem hitt az első látásra szerelemben, mégis "gyanús" volt, milyen
jól el tudtak beszélgetni egymással már első találkozásukkor. Az elsőt
követte aztán a többi és Ádám már kapcsolatuk elején viccesen megjegyezte:
egy év múlva elveszlek feleségül! A leánykérés január végén történt. Ádám
nagyon készült rá, egy régi szokás szerint úgy tervezte, hogy az Egerszegi
családnál hagyja a kabátját és ha az másnap nincs az ajtó elé téve, azt
jelenti, hozzáadják Krisztinát feleségül. Január végén azonban igencsak
hideg idő járta, a fiatalok féltek, hogy Egérke édesanyja Ádám után szalad
a kabáttal, így mégiscsak szóban történt meg a leánykérés. Februárban már
ki is költöztek közös, új otthonukba, Érdre. A ház szépítésén kívül az
esküvői előkészületek is megkezdődtek, titokban, csendben, hogy a sajtó
meg ne neszelje a hírt. A menyasszonyi ruha kiválasztásának külön
története volt. Négy évvel ezelőtt, amikor Krisztina nővérének volt az
esküvője, közösen nézegették a Magyar Esküvő magazint és Kriszta annyira
beleszeretett az egyik ruhába, hogy azonnal kijelentette: ha őegyszer
férjhez megy, csakis abban! Végül rá is talált álmai modelljére az érdi
Fehérház szalonban, ahol "pechjére" további hét ruha is versenybe szállt!
Még édesapja is segített "zsűri tagként" a döntésben! Olyan élmény volt
próbálni a ruhákat, hogy Krisztina felsóhajtott: milyen kár, hogy csak
egyszer viselhet ilyen csodát! Amikor ezt elmesélte Ádámnak (aki persze
nem láthatta a ruhát az esküvő előtt), leendő férje megígérte neki, újból
feleségül veszi a tizedik vagy az ötödik házassági évfordulójukon, hogy
Krisztinának ismét legyen alkalma menyasszonyi ruhát felvennie. Az esküvőt
pénteki napon tartották a Hármashatár hegyen, a Ferencesek egy kis
kápolnájában, amelyet két évvel ezelőtt építettek újra. Ádám mutatta meg
szerelmének egy esős napon és Krisztinának annyira megtetszett már első
látásra (pedig csak kívülről ismerkedhetett a kápolnával, éppen zárva
volt), hogy azonnal eldöntötték: itt fognak összeházasodni. Kicsi, meghitt
helyet kerestek és a kápolna tökéletesen ilyen volt. Ádám vallásos
neveltetést kapott, a plébános néha még a nagymamájához is eljárt misét
tartani a családnak. Az egyikre beültek a szerelmesek, hogy Krisztina is
megismerje a papot. Grácián atya annyira aranyos, közvetlen volt, hogy meg
is beszélték: őfogja összeadni a fiatalokat. A templomi szertartás után
Ádámék budapesti otthonához mentek, ahol rizzsel dobálták meg a
fiatalokat. Innen Érd felé vette útját a násznép, ahol a családi
pizzériában, az Egérlyukban ünnepelt tovább a 30 fős vendégsereg. A
húslevest Krisztina édesanyja főzte, az aranygaluskát pedig nővére
készítette, a többi fogást a szakács. Az esküvői tortán pedig a
hagyományos pár helyett egy vidám kis egérpár díszelgett! Krisztina verset
is írt szerelmének: "Az élet bármely órájában, Percében és pillanatában, A
Te kedves lényed éltet, Szeretetben, békességben. Valóságod nem egy álom,
Hanem a legdrágább kincs eme világon!" A vers az esküvői értesítőn is
szerepelt. A polgári esküvőt másnap tartották, ahol mindössze négyen
voltak a tanúkkal, hiszen ennek csak a papír miatt volt jelentősége. A
képen látható lufis meglepetés Krisztina ötlete volt és az esküvő után,
hajnalban várta Ádámot otthonukban. A szűk családi körben tartott
lakodalom meghitt, bensőséges ünnep volt, ami nem a külsőségekről, hanem
valóban a két legfontosabb szereplőről: Krisztináról és Ádámról szólt. Az
esküvő talán a legszebb családi ünnepünk és ezt ők is így gondolták. Sok
boldogságot!
|
FONTOS
