A tavalyi sevillai atlétikai világbajnokság előtt nem kis vitát váltott ki a versenyen induló három magyar kalapácsvető kiválasztása. Minálunk ugyanis négy világklasszis is akad e területen, emiatt az idén már pontosan rögzítették az olimpiai kiküldetés feltételeit. A négy viadalból álló válogató utolsó állomásán, a július végi országos bajnokságon úgy tűnt, végleg eldőlt, ki képviselheti hazánkat Sydneyben. Az Európa-bajnok Gécsek Tibor, a világbajnoki ezüstérmes Németh Zsolt és az ob-t 79.22 m-es dobással megnyerő olimpiai aranyérmes Kiss Balázs örülhetett, míg - a vb után az ötkarikás játékokról is lemaradó - Annus Adrián újfent bánkódhatott.

Egészen hétfő délelőttig.

Ekkor jelentette be ugyanis Kiss Balázs, hogy a sérülése miatt nem indul az olimpián. A hírek jó ideje arról szóltak, hogy a címvédő nem teljesen egészséges, ám a döntés csak az utolsó pillanatban született meg.

Kiss Balázs nem szomorkodik, hanem már a jövőbe tekint

- A kemény edzések következtében a gerincoszlopom bal oldalán az egyik porckorong megnyomott egy ideget. Eleinte csak azt hittem, megrándítottam a nyakam, de az idő múlásával egyre jobban fájt. A kínjaim nem csökkentek, ezért az ovosokkal konzultálva úgy döntöttem, hogy a jövőbeli pályafutásom érdekében visszalépek az olimpiától - indokolta elhatározását a veszprémi dobó, aki az elmúlt napokban a tengerentúlon is kezeltette a sérülését. Egy hete már dr. Schmitt Pálnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének és Spiriev Attilának, a menedzserének jelezte, veszélyben van az indulása, s kérte, erről értesítsék a kalapácsvetők tartalékját, Annus Adriánt is.

Kiss Balázs ennek ellenére ott lesz Ausztráliában. Schmitt Pál elmondta, a MOB eredetileg három sportolót kívánt vendégül látni a játékokon (Darnyi Tamás jelen is lesz Sydneyben, sőt, segíti is az úszók munkáját, a Naseem Hamed ellen készülő Kovács István és az anyai feladataira összpontosító Egereszegi Krisztina viszont köszönettel elhárította a felkérést), de most a kalapácsvető neve is felkerült az utaslistára. Ezt különösképpen az indokolja, hogy egyedüli magyarként Kiss neve szerepel azon a listán, amelyről az olimpia résztvevő választanak majd hét új tagot a NOB sportolói bizottságába.

- Miért várt mostanáig a döntéssel? - kérdeztük néhány perccel a bejelentés után Atlanta bajnokát.

- Az ember mindig reménykedik, ha másban nem, hát abban, hogy reggel felébred, és nem érez semmi fájdalmat. Egyre jobban gyötört a sérülés, de nem akartam beletörődni, és egyre keményebben próbáltam edzeni. Egyszer, amikor iszonyatos kínok közepette feküdtem egy tréning közben a pályán, szürreális gondolataim támadtak. Rájöttem, miért altatják el szerencsétlen, gyógyíthatalan kutyákat. Egyszerűen nem volt értelme folytatni ilyen állapotban, ráadásul megfelelő felkészülés nélkül esélyem sem lett volna.

- Az orvosok sem tudtak segíteni?

- Az Egyesült Államokban egy terapeuta két napra rám rakott egy speciális gépet, amely tehermentesítette az érintett gerincrészt, és akupunktúrás kezeléssel megszüntette a gyulladást is, de ettől a sérülés és a fájdalom nem múlt el. Az egyetlen ellenszer az, ha csökkentjük a nyomást a csigolyán, ez viszont az edzések közepette képtelenség.

- Mi okozta a problémát?

- Szerintem túlterheltem magam. A válogatóversenyek nagyon nehezek voltak, hiszen egy pillanatig sem lehetett kiengedni, annyira kemény volt a csata. Egyszerűen nem jutott idő az edzésekre. Pedig az országos bajnokságon nyújtott teljesítményem után úgy éreztem ismét felélénkül a szél, nagyra lehet bontani a vitorlát.

- Olimpiai bajnokként nehezebb volt a visszalépés mellett döntenie?

- Ez a tény inkább könnyített a helyzetemen. Az olimpiai bajnoki cím számomra örök, azt nem kell és nem is lehet megvédeni. Az ötkarikás győzteseket évtizedekkel később is úgy emlegetik, mondjuk, Melbourne bajnoka, és nem úgy, a volt olimpiai bajnok.

- Nagyon el van keseredve?

- Miért, úgy nézek ki? Éppen ellenkezőleg, fel vagyok dobva, újult erővel készülök a jövőre. Ez jó lecke, amiből újfent tanulhatok valamit.

- Minden megy tovább, folytatja a versenyzést?

- Szeretem az életemet, márpedig nekem a kalapácsvetés az életem.

Erdei Tamás, A Színes Sport 2000.09.05