|
|
| ||||
|
|
Vincze Balázs bébisúlyzókkal regenerálódik
Izomsokkal ért fel a derbi -------------------------------------------------------------------------------- forrás: SZG, Nemzeti Sport 2003.12.12 -------------------------------------------------------------------------------- Kotorba elutazott, aztán köszönte szépen, de nem kért a játékból. Persze nem szeszélyességből jutott erre a döntésre az Euroliga nyitó fordulójában Vincze Balázs, a BVSC 357-szeres válogatottja és Európa-bajnoka, éppen azért is tartott a többiekkel, hátha valamiféle csoda folytán enyhül a jobb vállát kínzó fájdalom. A medence szélén aztán még jobban szenvedett a 8–1-es vereségtől, mintha lövésre lendítette volna a kezét. A második fordulóban is attól tartott Gerendás György vezetőedző, hogy a nyáron a 36. életévét betöltő kiválóság legfeljebb fél percet bír ki a vízben, ugyanakkor reménykedett is, hogy végigjátssza a Mladost Zagreb elleni derbit. A kedvezőbb variáció valósult meg, és lám, mit tesz a rutin: egy galád ejtéssel szépített Vincze 4–6-os állásnál, majd fordított a Vasút.
– Köszönöm, egészen jól, de minden más porcikám elkezdett fájni. Három hétig alig edzettem, most meg hirtelen belecsöppentem egy ilyen kőkemény mérkőzésbe. A hetekig pihenő izmok egyfajta sokkot kaptak, és most azon vagyok, hogy ezt a sokkot kiheverjék. – Milyen módszer segítségével? – Súlyzózni kezdtem, de nem olyan tömegekkel, mint az alapozásnál szokás. Csak bébisúlyokkal dolgozom, így aztán aki betéved a konditerembe, az lenézően megjegyezhetné: ja, ennyi melóval is élvonalbeli pólós lehet az ember…? – Nyilván nem, az emlékezetes ejtése is azt bizonyítja, ennél árnyaltabban kell megközelíteni a kérdést. Apropó, az a mozdulat… Még azt is mondhatná, hogy csak a jobb vállát óvandó ejtett. – Talán ez is bennem volt tudat alatt, de ugye ez nem az első, hanem inkább az ezredik ejtésem volt a pályafutásom során. Más kérdés, mennyi gól született belőle. Egy biztos, még újpestiként hat gólt szereztem a Dinamo Moszkva ellen, a hatból hármat ezzel a módszerrel, ráadásul a hosszabbításban. Csak azt akarom ezzel mondani, hogy nem áll távol tőlem ez a gólszerzési mód. – Mint rangidős mennyi része van abban, hogy a csapat arculatot váltott a kotori meccs óta? – Úgy gondolom, a nyolc egyes vereségnek van a legnagyobb része a változásban. Mindenki rájött, hogy valami rosszul működik, és a felismerés hatására elindultunk egy jónak tűnő úton, amelynek első állomása sikerrel párosult. De szombaton már a Vasassal találkozunk, huszadikán az Újpesttel, két napra rá pedig a Szuperkupáért vívunk meg a Honvéddal. Ez alatt kiderül, valóban az igazán jó útra tértünk-e rá. – Így, harminchat évesen is képes még a testi épségét kockáztatni, lerokkantosítani magát. Ennyire élvezi még a játékot? – Engem még mindig feldob a vízilabda. Azért vált annyira súlyossá a sérülésem, mert az első alkalommal nem vártam meg a gyógyulási időt, rásérültem, és ugye az ilyen, Mladost Zagreb elleni meccseket sem szokták gyógymódként felírni az orvosok. Egyébként meg olimpiai ciklus van, és én korábban úgy határoztam, hogy Athénig mindenképpen játszom… – Csak nem azt akarja mondani, hogy bízik az olimpiai részvételben? – Én abban az egy százalék esélyben is bízom, jóllehet sokkal több sanszom volt Sydney előtt, mégsem jutottam el oda. – A szombati Vasas–BVSC meccsen viszont biztosan ott lesz. Nézőként vagy a vízben találkozhatunk önnel? – Mindenképpen játszom. Háromesélyes a meccs, bármi megtörténhet. Ahogy azt a Honvéd elleni bajnokin bizonyítottuk, ellenünk nem szabad csak a gatyát bedobni a vízbe. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
