Elődöntő, negyedik mérkőzés
BVSC-Brendon Vasas-Plaket 5-9 (1-2, 1-1, 2-3, 1-3)
A mérkőzés osztályzata: 3
Szőnyi út, 1000 néző
V: Marjay, Kiszelly
Gól - emberelőnyből: 11/2, ill. 11/5

BVSC: Szécsi, Petik, Mészáros, Gór-Nagy 1, Kis G., Vincze 1, Császár
Csere: Ibolya, VARJAS 1, Németh I Zs. 1, Szűcs, Fülöp, Decker
Edző: Gerendás György

Vasas: KÓSZ, Hesz 1, Varga II Zs. 1, Mátyás, VARGA T. 1, Vindisch, MADARAS 3
Csere: Székely 1, VARGA D. 1, Vári 1, Steinmetz Á.
Edző: Somossy József

A nyolc pont eléréséig tartó párharc állása: 7-5 a Vasas javára

Noha a meccs ellentétesen indult a két nappal korábbihoz képest, elvégre Kis Gábor első akciózása során egy fantasztikus emeléssel a gólvonal mögé juttatta a labdát (csütörtökön nemigen találta el a kaput), teljesen más mederben folytatódott. Először is a BVSC harcmodort változtatott, feladta a zónavédekezést, és végig a vetélytársak nyakába kapaszkodva próbálta meggátolni a vendégek gólszerzését. Nos, nem jött be a húzás: minthogy a megőrlendő "mennyiség" a Vasasnál lényegesen nagyobb (centikben és kilókban mérhető a differencia), a vasutasoknak e gyilkos védekezésből indulva nem maradt kellő energiája a támadásokra. Ennek alátámasztására a legjellemzőbb adat: tizenegy emberelőnyükből csupán kettőt tudtak belőni, azt is úgy, hogy az első, hatástalanított bombát követően visszakerült hozzájuk a labda, és másodjára valahogy megtalálták a rést a falon.

Amit még frissen sem volt könny?, hiszen a második negyed során egymás után öt, igazán kecsegtető helyzetből elengedett, s voltaképpen elsőrangúnak minősíthető lövést küldtek kapura, csakhogy Kósz Zoltán fenomenálisan védett. Arccal a harmincöt felé húszéveseket meghazudtoló magasságban nyúlkált az olimpiai bajnok hálóőr, s minthogy a reflexeken a kor nem koptat, a hazaiak egy idő után kétszer is meggondolták, lőjenek-e, s ha igen hova - túlhelyezett labdáik pedig (a kísérletezők fáradtságát mindinkább jelezve) a kapufákról vágódtak vissza.

Ugyanakkor az angyalföldiek igazi, klasszikus csapatmunkát bemutatva gondtalanul lendültek túl a nehezebb helyzeteken. Elvégre a BVSC a harmadik negyed közepéig igen szívósan tapadt ellenfelére (4-4 volt ekkor), ám az nem tört meg, emberhátrányban nemigen követett el helyezkedési hibát, azaz nem kínált könnyen értékesíthető helyzeteket Némethéknek. Elöl pedig minden második emberfórt értékesített - ez bőven elég volt -, ráadásul a piros-kékek javára szóljon, hogy a négy külső lövőpozíció mindegyikéből eredményesnek bizonyultak, azaz meglehetősen látványosan variálták a megjátszásokat. És amikor a legnagyobb szükség volt rá, akciózni is tudtak: Varga Dániel szédületes simítása 4-5-nél, majd Varga II Zsolt mindent eldöntő, brusztolásos gólja 5-7-nél tökéletesen mutatta, ugyan vendégként szerepelnek, mégis ők az urak a háznál.

Amúgy a felek hosszú, sérelmekkel és keres?séggel terhelt közös múltjának ismeretében jó volt látni, hogy a zuhanyozóban összemosolyogtak ("bocs, hogy ma egy kicsit keményebb voltam a szokásosnál"), miközben a medenceparton a vezérkarok megegyeztek: oly jól fújt a Marjay-Kiszelly páros, hogy vasárnap is rájuk bízzák a meccset.

Vannak még csodák, na.

Mestermérleg:

Gerendás György: - Küzdöttünk, mint disznó a jégen, de jobb volt a Vasas.

Somossy József: - Ismét megérdemelten nyertünk, mert jobban bírtuk erővel.

Nem bocsánat - sajnálat

Puskás Ferenc a lapunk tegnapi számában megjelentekkel kapcsolatban helyreigazítást kért. A versenybíróság elnöke közölte: miután pénteken vázolta Gerendás Györgynek, mi a helyzet a bíróküldéssel kapcsolatban, nem kért elnézést a BVSC edzőjétől a játékvezetők csütörtöki produkciójával kapcsolatban. "Én csupán azt mondtam, hogy - olvasván az ellenőri jelentésben foglaltakat - sajnálatomat fejezem ki a bírók tevékenysége miatt."

CSG, Nemzeti Sport 2002.05.05.