Eger a jó borok és a csodás hatású források, vizek városa, ahol 1910 óta pezsgő az úszó- és vízilabdaélet. Olimpiai és Európa-bajnokok sokaságát termelte ki az 1923-ban megépült Bárány uszoda. Hírlik, ez az uszoda áprilisban befejezi működését. Az önkormányzat eladná, szállodát tervez a helyére. Nyilván az új Makovecz uszoda átadása miatt úgy gondolták a városi vezetők, egy uszoda is elég 65-70 ezer embernek. A bökkenő az, hogy az új uszoda belépő- és bérleti díjai oly magasak, hogy az úszásoktatástól kezdve a kiváló OB I-es vízilabdacsapat működéséig bezárólag veszélybe került az egri úszó- és vízilabda- sport. Információink szerint az óvodásoknak és az utánpótláskorú versenyzőknek 100 forintos belé-pőt kell venni. Igaz, az önkormányzat ehhez támogatást ad. Az ISM tíz évre folyósít 200 millió forintot. Ez egy évre körülbelül egyhavi üzemeltetési költségét fedezi az uszodának.

Vermes Albán, volt olimpiai ezüstérmes úszónk, létesítményigazgató úgy gondolja, a belépő- és a bérleti díjak emelésével fogja kigazdálkodni a fenntartáshoz szükséges pénzt. A cél racionális, csak sajnos, az ilyen támogatás - illetve támogatatlanság - mellett a sport meghal. Halvány remény, hogy az önkormányzat megtárgyalja még a kialakult helyzetet. Ezt márciusra tervezte, de elhalasztotta egy hónappal. A UPC, mely támogatja az egri vízilabdát, dilemma előtt áll, mert az általa támogatásra szánt összeg fele az önkormányzaté lenne, a másik fele viszont nem fedezné a költségeket. Amúgy jelenleg egy óra vízfelület ára 30 ezer forint, mely a mérkőzésekre is érvényes...

Érdekes az önkormányzat támogatási szisztémája. Tavaly 5 millió forint támogatást adott, most 30 milliót kér. Így félő, hogy több ezer egri kisgyerek nem tanul meg úszni.

Regős László, A színes Sport 2001.03.24.