FONTOS


 

Az olimpiai bajnok végleg hazatért
Születésnapi beszélgetés a 75 éves Szondy Istvánnal


Schmitt Pál, a MOB elnöke a Balogh Tihamér utcai székházban köszöntötte a 75. születésnapját december 29-én ünneplő olimpiai bajnok öttusázót, Szondy Istvánt.

A sportember három ötkarikás játékokon vett részt. Helsinkiben a csapatversenyben győzött, az egyéniben bronzérmet szerzett. A sportág negyedik világbajnokságán indult először a magyar csapat. Ezen Benedek Gábor mögött a második helyen végzett. Az 1954-es budapesti és az 1955-ös magglingeni világbajnokságon tagja volt az aranyérmes csapatnak. Ötvennégyben egyéniben legjobb magyarként a harmadik lett. Szondy István az elmúlt évtizedekben Németországban élt, nemrégiben költözött vissza Magyarországra.


Schmitt Pál, a MOB születésnapi ajándékát nyújtja át Szondy Istvánnak

- Végleg hazatért a magyar öttusacsaládba?

- Igen, hetvenötödik születésnapomra már visszajövök Magyarországra. A hazámba is, meg a magyar öttusázókhoz is. Bár ami azt illeti, nem így gondoltam annak idején, hiszen ötvenhatban csak öt napra akartam elmenni, aztán a "dicsőséges Szovjetunió" miatt negyvennégy esztendő lett belőleÉ

- Itthon azonban ennyi idő alatt sem felejtették el, hiszen Pista bácsiról az öttusaberkekben szinte mindenkinek akad egy-egy jó története.

- Persze, mert mindig bohém fickó voltam, és rengeteg viccet meséltem. Talán ezért is maradhattam meg egykori versenyzőtársaim emlékezetében.

- De nemcsak ők, hanem a jóval fiatalabbak is sokat hallhattak önről. Akik csak azután cseperedtek öttusázóvá, hogy Pista bácsi külföldre kényszerült. Rendszeresen hallották a mestereiktől, hogy "bezzeg a Szondy Pista". Pécsi Gábor, a Magyar Öttusaszövetség technikai igazgatója mesélte, hogy önt állították elé, mint az elegáns öttusázó mintaképét.

- Csupán egy, az akkori időkben magára adó öttusázó voltam. Vörös Jóska bácsi mesélhette ezeket rólam, és kissé tán felnagyította az érdemeimet.

- Pontosan úgy hangzott az a mondat, hogy "Szondy Pista még a vécéből is kesztyűben jött ki, ti pedig milyen koszosak, meg szakadtak vagytok itt, a lovardában." Korábban jobban oda kellett figyelnie egy öttusázónak arra, hogy milyen ruhában van és hogyan néz ki?

- Igen, vigyáztunk a külsőnkre. Boros szabómesternél készíttettük az öltönyeinket.

- A lovasruhát is?

- Nem, csak az utcait. A lovasruhánkat Farkas bácsi csinálta nekünk a Rákóczi úton.

- A németek első szövetségi kapitánya lett Pista bácsi 1956 után. Egy másik történet már ezekből az időkből származik. Császári Attila mesélte, hogy egy külföldi versenyen odament hozzá egy német edző, és arra panaszkodott, hogy milyen csúnyán káromkodnak a magyarok a víváskor, a csörték közben. Erre Császári megkérdezte, vajon honnan tudja ezt az illető? A válasz a következő volt: Szondy Pista bácsi tanítványa voltam.

- Igen, az egyik legkedvesebb versenyzőm a német női öttusa életre hívója, a nemzetközi szövetség technikai bizottságának a tagja, Hiltrud Redervolt az illető, aki betéve tudta ezeket a szövegeket. Mert ami igaz, az igaz, németül tanítottam ugyan őket, de magyarul szóltak a szidalmak. De nemcsak káromkodni tanult meg tőlem, hanem magyarnótákat énekelni is. Nem tudta pontosan, hogy mit mond, de ragyogóan, érthetően adta vissza a szöveget. Ha nem is volt tisztában azzal, hogy mit mondok neki, a szemem állásából rájött arra, hogy mit akarok tőle.

- Ezekben az esztendőkben is - bár nem jöhetett haza - tartotta a kapcsolatot a magyarokkal, találkozott velük a nemzetközi versenyeken.


Szondy István a lovát ugratja 1954-ben, a budapesti világbajnokságon

- Természetesen figyeltem a honfitársaimat, ismertem az öttusázókat, tartottam a kapcsolatot az edzőkkel, a versenyzőkkel egyaránt. Még most is sok mindenkit ismerek. Persze, a mai fiatalokat, Hanzélyt, Sárfalvit, Baloghot éppen hogy csak láttam. Ôket valójában még nem ismerhetem a nagy korkülönbség miatt.

- Szemtanúja voltam annak, amikor Balogh Gáborral bemutatkoztak egymásnak. Ön lépett oda hozzá, a vállára tette a kezét, és azt mondta neki: "Gratulálok, öcsém uram!"

- Igen - mondja nevetve - én mutatkoztam be nekiÉ

Éde nem azért, mert Gáborból hiányzott volna a jólneveltség

- Persze, hogy nem. Én leptem meg. Igyekszem ma is vidáman, fiatalosan viselkedni. Örültem Balogh Gabi olimpiai sikerének, meg különben is, büszke vagyok rájuk, a mai tusázókra, mert az eredményeik nagyszerűek. Nekik is köszönhetően gyakran hallhattam a magyar himnuszt, amely annyira ellágyítja a szívemet, hogy mind a mai napig megkönnyezem

(gadácsi), A Színes Sport 2000.12.29

ÖTTUSA

KÉPEK

 
 
LINKEK