Az olimpiai férfi öttusaverseny huszonnégyes mezőnyében a szakemberek szerint legalább tizenhat esélyes versenyző küzd majd az érmekért. A magyarok közül Balogh Gábort ésSárfalvi Pétert egyaránt esélyesnek tartják akár az aranyérem megszerzésére is. Balogh nyerte meg a tavalyi világbajnokságot, amellyel kvalifikálta magát az olimpiára ahol a külföldiek közül egyik legnagyobb riválisa az észt Imre Tiideman: ő nyerte az utolsó rangos nemzetközi viadalt, a székesfehérvári Európa-bajnokságot. Imre, keresztneve után akár honfitársunk is lehetne, de nem az. Családi hagyományuk szerint a versenyző nagypapája életét a második világháború alatt egy Imre nevezetű magyar férfi mentette meg. A nagyapa ekkor megfogadta, hogy náluk is lesz ilyen nevű fiú a famíliában. Imre Tiideman lett az.

Balogh Gábor önbizalommal várja első ötkarikás szereplését

- Megbízható versenyző, különösen futásban nagyszerű! - tartja róla Mizsér Jenő, aki mindent tud erről a sportágról. Éppen ezért kértük meg őt arra, hogy mondja el a véleményét Baloghról és Tiidemanról. - Ha a korukat tekintjük, nincs jelentős különbség közöttük. Mindketten huszonéves fiatalemberek, Tiideman huszonnyolc, Balogh huszonnégy esztendős. Az eddig elért eredményekben Balogh áll jobban, hiszen háromszoros világbajnok és háromszoros Európa-bajnok, ezzel a balti versenyző nem vetélkedhet. Utolsó nagy megmérettetésén, az idei Európa-bajnokságon viszont félelmetes formában volt. Igaz, akkor Balogh Gáborral nem volt módja összemérni az erejét, mert világbajnokunk csak a váltóban indult. Nagyon érdekes lett volna, ha megküzdenek. Vajon mit tett volna Balogh Gábor, ha már korán reggel meglátja Tiideman lőeredményét, amiért 1252 pontot kapott. Ha hiszünk a számoknak, és Balcinál (Balogh Gábort így becézik - a szerk.) is a legutóbbi világversenyét, a júniusi világbajnokságot vesszük figyelembe, akkor az első szám után Imre vezetett volna, hiszen a mi fiunk 1192 egységet teljesített. Gáboré is nagyszerű eredmény, de Imréé egyenesen kiváló. Az elmúlt huszonöt versenyén nem produkált ehhez hasonlót. 1200 pont fölé is csak egyszer került (1204), még tavaly áprilisban egy olaszországi Világkupa-versenyen. A vívásban viszont már a miénk lenne az előny, mert Gábor remek, 940 pontos teljesítményt nyújtott, míg az észt 850-ig jutott. Az úszásban plusz hetven ide, a lovaglásban pedig újabb harmichárom ponttal növelte volna a különbséget a Honvéd-Steffl versenyzője. Hiába számít kiváló futónak Tiideman, Balogh is van annyira jó ebbena számban, hogy megőrzte volna ezt az előnyét, és 5551 pontjával ellenlábasa előtt végzett volna, akinek ebben a képzeletbeli versenyben 5427 pont jött össze. Ennek az olimpián is nagyon örülnénk. Gábor ezzel a teljesítménnyel a második helyen végzett a világbajnokságon Pesaróban a litván Andrejus Zadnieprovskis mögött, míg az észtnek ennyi kellett az Európa-bajnoki címhez. Összességében megállapítható, hogy kiváló fizikai képességű öttusázó Tiideman, aki felfelé szálló ágban van, és valóban veszélyes lehet a mieinkre Sydneyben. Az elmúlt két esztendő összes jelentős versenyén részt vett, okosan felépítve a programját az olimpiáig. Baloghnak közel nem jutott ennyi szereplési lehetőség a felkészülés második felében, volt neki autóbalesete, betegsége és sérülése is, de már utolérte magát, és egészséges önbizalommal várja az első ötkarikás fellépését. Mellette szól még, fiatal kora ellenére megszerzett egyéni aranyérmeinek száma, és általában a magyarok jó szereplése a világversenyeken.

Arra a kérdésre, hogy érdemes-e olimpiai bajnoknak lenni, nyilván igen a válasz. Ha azonban abból a szempontból vizsgáljuk az ügyet, hogy mennyire eredményesek az ötkarikás játékok egyéni győztesei a későbbi versenyeken, már nem biztos, hogy ennyire egyértelmű a válasz. Az elmúlt negyven esztendő olimpiai bajnokai a világbajnokságokon nem szerepeltek igazán veretesen. Éppen "uralkodó" olimpiai bajnok a vizsgált időszakban mindössze kétszer tudott vébét nyerni. Az 1976-ban első lengyel Peciak, és a moszkvai aranyérmes Sztarosztyin vitte véghez ezt a bravúrt. Ez nem sikerült többek között Németh Ferencnek, Török Ferencnek, Balczó Andrásnak, Martinek Jánosnak vagy éppen az atlantai meglepetésembernek, a kazah Pariginnek sem. Ez Balogh Gábor esélyeit növelheti, miképpen az is, hogy korábbi világbajnokok viszont többször tudták bizonyítani képességeiket a következő olimpián.

Gadácsi János , A színes Sport 2000.09.10