Hárommillió dollár hiányzik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség jövő évi költségvetéséből. Mivel az EU feltételekhez köti az egyébként rá eső rész átutalását, a tevékenységben zavarok keletkezhetnek. A szervezet munkáját hatásköri viták, a végrehajtó bizottsági tagok kinevezése miatti nézeteltérések is hátráltatják.

Ha a sport legfőbb doppingellenes szervezetének működését sem lehet zökkenőmentesen irányítani, akkor miért reméljük, hogy gyorsan gátat lehet vetni a tiltott serkentőszerek használatának? Az 1999 novemberében létrehozott Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség jövő évi költségvetéséből hárommillió dollár hiányzik, és sokan aggódnak, hatékonyan tud-e működni a sport tisztaságának megóvására hivatott "legfőbb" intézmény. Az ügynökséget teljes egyetértéssel és a világ sportszervezeteinek, sportolóinak közfelkiáltásával hozták létre a NOB és az Európai Unió kezdeményezésére, s helyet kapott benne az Európa Tanács és az Europol is. Alapításakor nagyszabású offenzívát hirdetett, új alapokra kívánta helyezni a dopping elleni harcot, mert bebizonyosodott, hogy az ismert módszerekkel nem lehet tartani a lépést a robbanásszerűen fejlodő "doppingiparral". Így került egyetlen központ, az ügynökség kezébe az irányítás, bár a szervezettel szembeni fenntartásai miatt az Egyesült Államok nem vesz részt a munkában. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 25 millió dollárral, az induló költség felével járult a létrejöttéhez.

A szép elvekből reményt keltő gyakorlat lett, ám most vízválasztó elé érkezett a szervezet. Az ok persze a pénzhiány, illetve a hatáskörökön való vita. Richard Pound NOB-alelnök, az ügynökség végrehajtó bizottságának kanadai elnöke néhány napja azt mondta, hogy az alapításkor elhatározottak szerint minden döntéshez kétharmados többség kell. Márpedig a 34 tagú testületben a NOB mellett a többi tagszervezet és ország adja a testület hatvan százalékát. Így viszont nekik kellene elsősorban megegyezniük a fizetésről és minden másról, hogy döntéseket hozhassanak. Igen ám, de közülük - mint Viviane Reding EU-biztos is rámutatott - egyelőre csak az EU fizet rendesen, be is tette az eddig rá eső részt, mintegy 18 millió dollárt. A jövő évi pénzt, vagyis 3 milliót viszont addig nem utalja át, amíg mások vonakodnak.

Illetőleg kifizetné ezt is, ha a tagság hajlandó lenne egy ötödik bizottsági tagsági helyet is adni a szervezetnek. Viviane Reding arra hivatkozik, hogy a doppingellenes ügynökségnek az egész kontinensre vonatkozó eltiltási joga van, tehát az EU-nak ennek megfelelően kellene képviseltetnie magát. A vita ellenére abban megegyeztek a felek, hogy az ügynökség éves költségvetését 2006-ban 25 millió dollárra emelik, amelyből 8,5 milliót a NOB fizet, s ugyanennyit adnának összesen a többiek. A maradékot pedig más forrásokból, például szponzorálással teremtenék elő.

Az ügynökség, mint Pound is mondta, a vitáktól eltekintve egyelőre remekül működik, lassan elkészül az antidoppingkódex, már most szervezik a 2003-as, második doppingellenes világkonferenciát, és remény van arra is, hogy a jövő héten csatlakozik a szervezethez az eddig távol lévő FIFA is. Vagyis majdnem minden a legnagyobb rendben lenne, ha nem kellene évente fizetni.

Katona Horváth János, Magyar Hírlap 2001.12.06.