Ha jelen kajaksportjának legeredményesebb női versenyzője felől tudakozódnánk, a szakági statisztikák terén kevésbé jártasak Kovács Katalin nevét említenék. Csakhogy tévednének: Szabó Szilvia immár kilenc világbajnoki és hét Európa-bajnoki aranyéremnél tart, Kovács pedig vb-elsőségből eggyel kevesebbet jegyez. A számháborúnak persze alig van jelentősége: a két klasszis nem keresztezi egymás útját (mi több, az ötszázas négyesben egy hajóban ülnek), s Fábiánné Rozsnyói Katalin csapatának tagjaiként immár jó ideje teljes harmóniában készülnek.
- Még a szabadidőnket is gyakran együtt töltjük - mondja Szabó Szilvia. - A közelmúltban például a szövetség szervezésében az ausztriai Altausee-ben síeltünk. Ha most kellene kajakosruhára vetkőznöm, néhány kék-zöld folt is ékesen bizonyítaná, hogy a sípályán sem ijedtünk meg az akadályoktól... Számunkra egyébként ez a túra is felért egy kemény edzőtáborral: az első busszal indultunk a pályához, s az utolsóval mentünk vissza a szállásra.
- A hegyi felkészülés után mikor utaznak melegvízi edzőtáborba?
- Megvárjuk, amíg kitavaszodik, s csupán akkor szállunk vízre. A versenyeket megelőzően tavaly sem voltunk külföldön, mégis elég jól szerepeltünk az Eb-n és a vébén. A következő szezonra ráadásul lelkiekben is rákészülhettünk: az érmek száma alapján az ősszel plusz pihenőheteket adott Kati néni, és a síelés mellett a két ünnep között is volt szabadságunk. Az alapozáson persze dupla terhelést kaptunk, ám ez így van rendjén.
- Edzőjük mellett a sportújságírók is elismerték a produktumukat, avagy önök jobbra számítottak az Év sportolói gálán, mint a csapatban odaítélt második hely?
- A sevillai vébén három különböző távon szerzett négy aranyérem után úgy gondoltuk, ha most nem végzünk az első helyen, akkor soha. Titkon számítottunk az aranyra, a díjátadáson aztán csalódottnak éreztük magunkat, de gyorsan megnyugodtunk. Úgy fest, a pontozásos rendszer nem kedvez nekünk, ellenben ott, ahol a rajt és a cél között dől el a verseny, jók vagyunk. Talán ez utóbbi a fontosabb. Akad, aki ráadásul így is elismeri a munkánkat: a szponzoraim például a vébészereplést látva még hazatértünk előtt intézkedtek, s lecserélték a Fiat Puntómat egy Stilóra.
- Atlanta után újabb típusváltás következik?
- Ha rajtam múlik, igen, bár a kocsit annyira megszerettem, hogy nehezen váltanék.
- A kvalitásai alapján az egyesbéli versenyzést sem kellene hanyagolnia: miért mond le önként a szólózásról?
- Azt hiszem, felelőtlenség lenne a Bóta Kingával alkotott, remek párosunkat veszélybe sodorni azzal, hogy én az egyessel próbálkozom. Az egyéni céljaim ráadásul nem azonosíthatók az egyesbéli kajakozással, hisz’ párosban és négyesben rendre sikeresebb vagyok. Kovács Katival szólóban csak az edzéseken versengünk, amúgy a magunk útját járjuk. Sydneyben még közös duót alkottunk, ám valamilyen apróság folytán sosem finiseltünk az első helyen. Bóta Kingával teljes összhangban vagyunk, és Kati is sikeres egyesben, úgyhogy mindnyájan rátaláltunk a tökéletes megoldásra.