Kovács Katalin egyesben szinte egyeduralkodóvá vált: ötszáz és ezer méteren a szegedi Eb-n és a sevillai vb-n is gyôzött

- Higgye el, én ennek is nagyon örülök - mondta az MTK nyolcszoros világbajnok kajakosa, Kovács Katalin, amikor az utolsó karácsonyi bevásárlási hajrá (mely nála érthető okokból húzódott el aranyvasárnapig) közepette azzal a hírrel rohantuk le, hogy a Magyar Sportújságírók Országos Szövetségének szavazásán kiérdemelt "Az év női sportolója" cím után a Nemzeti Sporttól "Az év kajakosa" címet kapja.

- Árulja el, a Sportcsillagok gálájára tartva tudta, hogy csakis ön lehet az év sportoló- hölgye?

- Sokan duruzsoltak a fülembe, tuti győztesnek kiáltottak ki, de én előzetesen nem éltem bele magam az ünneplésbe. Szépen felöltöztem, s megvártam az eredményhirdetést. Úgyhogy csak akkor hittem el, hogy nyertem, amikor a kupa felemelése után elölről is megnéztem a serleget, s a talapzaton valóban az én nevemet láttam.

- A versenyek után először rendszerint az édesanyjával osztja meg örömét. Most is őt hívta először?

- Ô is épp egy buliban volt, úgyhogy nem akartam zavarni ... Persze tudtam, hogy izgul, ezért mielőtt a barátaimmal a Champs étteremben megünnepeltük volna a győzelmet, hazamentem. Addigra ő is otthon volt, így megmutathattam neki a legújabb szerzeményemet.

- Hány hasonlóan tekintélyes kupát óhajt még hazavinni neki?

- A serleg méretre valóban nagy, s a szavazók bizalma is sokat jelent nekem, ám én nem ezért sportolok. A kajakpályán igyekszem kihozni magamból a maximumot, és ha ez összejön, már boldog ember leszek. Én igazán a verseny végén akarom jól érezni magam, igaz, az év végi jutalom is mindig kedves a számomra.

- Egy kajakosnak - miután a nyárutón véget ér az idény - sokszor duplán kell teljesítenie ahhoz, hogy produktumát az év végén még kellőképp értékeljék ...

- Ezt maga mondta! Akadtak évek, amikor kevésbé ismerték el a munkánkat, ám azt sem tagadom, még ilyen remek szezont sem zártam, mint amilyen a 2002-es volt.

- Más sportágak eredményeit is követi?

- Természetesen, igen. Az újságokat olvasva és tévét nézve szinte valamennyi olimpiai sportág történéseit figyelem. Személyesen sajnos ritkán jutok el a többiek versenyeire, pedig egy úszó, illetve öttusa Eb-t vagy vb-t szívesen megnéznék. Noha csupán néhány világversenyen indulunk az év folyamán, a felkészülésünk nagyon intenzív. Már-már furán is érzem magam, hogy most, az ünnepek idején újfent tíznapos pihenőt kaptunk. Mindazonáltal tudom, edzőnk, Fábiánné Rozsnyói Katalin részben efféle kivételes jutalommal méltányolja a teljesítményünket.

- Az ünnepek alatt vigyáznia kell arra, mikor s mennyit eszik?

- Úgy érzem, nem. Ennyi idő alatt nem lehet elhízni, s különben is, fölöslegesen sanyargatnám magam.

- Jövőre csupán egyetlen nagy regattára kell összpontosítania, az atlantai vébére: az olimpiai előtt elég lesz ennyi közvetlen versenytapasztalat?

- Remélhetően több Világkupán is indulunk majd, ám engem az sem zavar, ha az amerikai vébére kell felkészülnöm. Kedvemre való, ha pontosan tudom, mikor és hol kell csúcsformában lennem. Ez persze csak vágy: nálunk minden tréning felér egy, a nemzetközi mércével is erős versenynek számító magyar válogatóval.

- Az idén könnyednek tetsző győzelmeket aratott. Megmarad-e jó szokásánál?

- Videóról visszanézve a versenyeket, én is úgy vélekedtem: meggyőzően lapátoltam. Csakhogy belülről iszonyúan kemény menetek voltak, főként a sevillai győzelmem ötszáz egyesben.

- Általában nem kedveli, ha arról faggatják, milyen számokban versenyez jövőre. Csakhogy minket ismét érdekelne.

- Az elmúlt időszakban kristálytisztává vált, hogy megéri az egyes- és négyesbéli versenyzésre összpontosítanom. Az indulási jogokat azért én sem kaphatom meg grátisz, úgyhogy a válogatók után várom az újabb, hasonló tárgyú érdeklődést.

- Athénhoz közeledve nem zavarja, hogy Sydney előtt is aranyakról faggatták, mígnem két - mindenképp pazar - ezüstöt nyertek ...

- A kellemetlen sydneyi emlékeken már rég túltettem magam, amelyek amúgy korántsem az érmek színéből fakadtak. A 2000-es olimpia összességében pozitív élményként él bennem, és azt példázza: mindig van min javítani.