A helyszín ugyanaz, csütörtökön mégis teljességgel más körülmények fogadták a második olimpiai válogató résztvevőit, mint a júniusi első felvonás idején. A legkedveltebb hazai pályán, Szolnokon persze alapvetően semmi sem változott, ám korántsem lényegtelen, hogy az időjárás barátságosabbnak tetszik. Az idény két kiemelkedő versenyén, a szegedi Világkupán, és az első szolnoki válogatón olyan erős szél volt, hogy reálisan legfeljebb vitorlás regattát rendezhettek volna e két helyszínen. Most senki sem panaszkodhatott: az elő- és középfutamok napján legalábbis elviselhető meleg, szélcsend, és egyformán kiváló vízű pályák boldogították a versenyzőket. A többség boldogult is: az esélyesek a pénteki 1000 méteres és a szombati 500 méteres döntőkbe jutottak az MKB-kupán.

Rajthoz állt a viadalon a már biztos olimpiai résztvevő, világbajnoki címvédő női és férfi négyesünk, továbbá K-1 500 méteren Vereckei Ákos, minthogy az országos bajnoki címet egyik sem óhajtja átengedni a riválisoknak. Vereckei 1000 méteren is próbálkozik, ám győzelme esetén az olimpiai részvételért már nem vívna különmeccset a júniusban győztes Borhi Zsomborral, mert a játékokon egy távon, vagyis azonos napon csak egy számot vállalhat (márpedig ezren nála a kvartett élvez elsőbbséget). A két említetten kívül Szádovszki, Bethlenfalvi és Kökény jutott a fináléba: ők bezzeg szívesen rajtolnának a "szétlövésen" is.

Egyes kenusaink között a mostanság gitárral is amatőr szólókarrierre készülő Zala Györgynél az előny, ám a Kolonics, Belicza, Ispán és Ipacs László alkotta mezőnyben nem mehet biztosra. Győzelme mindenesetre sporttörténeti jelentőségű lenne, hiszen C-1-ben három egymást követő olimpián - emberemlékezet óta - senki sem jutott ki a játékokra (Zala ráadásul nemcsak a részvételre, hanem két bronza után nemesebb fémből készült éremre is pályázik). Kenu párosban a idén mindkét távon ellenálhatatlan a Pulai, Novák duó - sydneyi indulásukat csak sorozatos lapáttörés akadályozhatná meg.

GG, Nemzeti Sport 2000.08.04.