Bár budai családi házban lakik szüleivel evezős világbajnokunk, Haller Ákos, szívesen jött a Tisza-partra. Egy szegedi rendezvényen kosárlabdázás, biciklizés, focizás mellett falat is mászott. Mint a macska, úgy haladt, 21 másodperc alatt érintette meg a csúcs karabinerét.

Haller lapunknak beszélt sportpályafutása kezdetéről:

- Úszni tanultam, ám jobban süllyedtem a kelleténél. Ezután teniszezni kezdtem az első kéztörésig. De izmosodni akartam, így elhatároztam, hogy kajakos leszek.

Akkor még nem tudta, hogy az evezőst a kajakostól megkülönbözteti az, hogy hátrafelé megy és egyszerre mindkét lapát meri a vizet. Később derült ki, hogy az nem a kajak volt, amely most már nem számít.

Ákos az ergométert nyüstöli

- Amely a sikerhez az evezőhúzáson kívül szükséges, abból a maximumot teszi hozzá a klub. Egy éve az olimpiáról hazatérve beszéltem Dani Zsolttal, a Démász Szeged Vízi Sport Egyesület vezetőedzőjével. Az MTK után nem bántam meg, hogy ide szegődtem. A bajnokság előtt 3-4 napot edzünk itt a Maty-éri pályán, ahol jövőre Eb-t rendeznek, de a Tiszán még nem eveztem. A városban a Hatos rétes-süteményes üzlet a kedvenc helyem, ugyanis a fővárosit fölülmúló egyedülállóan finom az itt készült rétes. Kedvencem az almás.

Télen a bringa, úszás, futás, ergométerezés, kondizás mellett kéthetes olaszországi sífutás is fontos a jó erőnlét megtartásához.

- Stabil barátnő támogat és ösztönöz arra, hogy minél jobb eredményt érjek el a sportban és az orvosi egyetemen. Állítólag megtartani nehezebb az elsőséget, de most már az olimpiáról sem tudom elképzelni, hogy üres kézzel térjek haza.